Romsics Imre – Kisbán Eszter szerk.: A táplálkozáskultúra változatai a 18-20. században. A néprajzkutatók I. táplálkozáskutatási konferenciájának előadásai. Kalocsa, 1995. október 24-26. (Kalocsai Múzeumi Értekezések 2. Kalocsa, 1997.)

Zakariás Erzsébet. Vázlat a moldvai csángók táplálkozáskultúrájáról

Vázlat a moldvai csángók táplálkozáskultúrájáról Finomságként sokan sütnek pitánt. A kukoricalisztből málét főznek, belekavarnak egy kis búzalisztet, sót, egy kevés cukrot, formába teszik és a sütőben megsütik. Temetés vagy lakodalom alkalmával - ha van hozzá elég búzaliszt - kozonákot (kalácsot) illetve kovricsnak nevezett perec alakú kalácsot sütnek. A kenyér A Kárpát-medence lakossága alapvetően kenyérfogyasztónak számít. A moldvai magyarok, akik a magyar kultúra szerves részét képezik, e szempontból külön egységet alkotnak. Táplálkozásukban alapvető fontossága van a kukoricának, pontosabban a kukoricalisztből készült pépnek, a puliszkának. A búzalisztből készült kenyér is már régóta jelen van táplálkozásukban, de mint ünnepre készült eledel. Megfigyelhető, hogy nincs is minden háznál kemence, ma is csak minden negyedik-ötödik udvarban találunk, sőt, egy-egy faluban még ennél is ritkábban. A kenyér szerepét teljességgel a naponta egyszer, esetleg kétszer készített puliszka töltötte be. A kommunizmus utolsó évtizedében, amikor már gyakorlatilag a legeldugottabb faluból is a férfiak nagy része a legközelebbi városba járt dolgozni, lassan megszokták a városban vásárolható kenyér ízét és a velejáró könnyebbséget. Aki anyagilag megengedhette magának, rendszeresen vásárolt kenyeret az étkezésekhez. Mégis, ma is gyakran találkozunk olyan emberekkel, akik nem szeretik a kenyeret, nem tudták vele felcserélni a megszokott puliszkát. A csángók által sütött kenyér nem azonos azzal a kenyérrel, amit a Kárpátmedence más területeiről ismerünk. Ezt téglalap alakú tepsikben sütik, a színe sötét és körülbelül 2-3 ujjnyi magasra nő fel. Megjegyzendő, hogy a városban szintén elérhető más ételfélék sem tudtak teret hódítani, szinte kizárt dolog például az, hogy valamely falusi család vásárolt húsfélét fogyasszon. Az a néhány hét, amit moldvai családoknál töltöttem - úgy érzem - nem vértezett fel annyi ismerettel, hogy részletes leírásokba és azok elemzésébe bocsátkozzam. így vázlatom a teljesség igénye nélkül tette közzé élményeim, tapasztalataim. 209