Romsics Imre – Kisbán Eszter szerk.: A táplálkozáskultúra változatai a 18-20. században. A néprajzkutatók I. táplálkozáskutatási konferenciájának előadásai. Kalocsa, 1995. október 24-26. (Kalocsai Múzeumi Értekezések 2. Kalocsa, 1997.)

Kósa-Szánthó Vilma: A gyimesi csángók táplálkozásáról

Kósa-Szánthó Vilma tojást. Puliszkával inkább nyáron ették. A tojásrántott száraz étel. A felvert tojást forró vajban vagy újabban zsírban, olajban egészen szárazra kisütik, szintén puliszkával eszik. Kedvenc étel puliszkával a gombarántott is. A csiperkegombát megforrázzák, kicsavarják, egy negyedliternyi tejfölben addig főzik, amíg sárga lesz a leve, akkor megsózzák és elfogyasztják. A gombával tojásrántottat is készítenek. A megforrázott és kicsavart gombát forró paprikás zsírba hányják, a felvert tojást ráöntik és szárazra megsütik mind a két felét. Az üstben főtt ételek között nagy számmal szerepelnek a forrázott burján levesek. Vadsóskából, labódából, csihánhól stb. készítették, sokszor salátából is. A leszedett burjánt vagy salátát megforrázták és az üstben fövő savóba tették. Kettőt-hármat lobbantottak rajta, majd beletették a pirított szalonnát és a tojásrántottát, bőségesen megtejfölözték. Az ilyen öntött levesek napjainkban is nagyon gyakran szerepelnek az étlapon. Ezeken kívül az ünnepi és alkalmi leveseket ismerték, amelyek hússal készültek. A pityóka (burgonya) az utóbbi tíz-húsz évben szerepel gyakrabban az étrendben, a termesztésével is intenzívebben foglalkoznak. A nyári szálláshoz is visznek ki újabban egy-egy zsákkal. A puliszka mellett fontos alaptápláléknak számít. Legegyszerűbb elkészítési módja a vízben héjastól való főzés. Tréfásan bundás gombócnak nevezik. Savanyútej jel, édestejjel és túróval használják. ízlésük szerint a túróhoz nagyon talál a főtt pityóka. A pityókát a füttő tetején vagy parázson sütötték meg, vékony szeletekre vágták, neve palacsinta pityóka. Leggyakrabban pityókarántottat (krumplipaprikást) készítenek a pityókából. Húst nem tesznek bele. Szalonnazsírban vagy olajban hagymát pirítanak, abba teszik a meghántott és megvágott pityókát. Hétköznapi ételként fogyasztják a túrós pityókalevest. A meghántott és felvágott pityókát sós vízben megfőzik, vajat tesznek bele. Miután a pityóka megfőtt, túrót morzsolnak bele. Pityókalevest készítenek savanyítva, tejföllel és babérlevéllel ízesítve. Az üstben készült ételek tálalási és evési módja. A csángó lakások nagy részében a konyhaasztal mellett van egy asztalszék is. Az asztalszék tulajdonképpen egy széles ülőkéjű, a konyhaasztalnál valamivel hosszabb pad. Napközben a konyhaasztal alatt tartják. A konyhaasztal fiókjában tartják a kenyeret és a maradék puliszkát. Az asztalszékek mellé kicsi székek járnak. A hígabb, üstben főtt ételeket az üstből ették. Kitették az üstöt az asztalszék közepére, a család körülülte és mindenki evett belőle. A kemény puliszkát, a túrót, a sajtot, az ordát, a bócot kézből fogyasztották. A levesételeket a módosabbak cseréptányérba tették. Egykét, néha három száj is evett egy tányérból. Az üstből való közös étkezésből először a szülők váltak ki. Kivettek egy-egy adagot egy tányérba és a nagy asztalnál ették meg. A gyermekek ettek az üstből, bár nem szerettek egy edényből enni, mert egyikük sem lakott jól. A gyimesiek abból a módból, hogy ki milyen gyorsan eszik, tudták, hogy sokan voltak-e testvérek, mert ahol 194