Romsics Imre – Kisbán Eszter szerk.: A táplálkozáskultúra változatai a 18-20. században. A néprajzkutatók I. táplálkozáskutatási konferenciájának előadásai. Kalocsa, 1995. október 24-26. (Kalocsai Múzeumi Értekezések 2. Kalocsa, 1997.)

Bódi Zsuzsanna: A hazai cigány csoportok táplálkozása vizsgálatának módszertani tanulságai

A táplálkozáskultúra változatai a 18-20. században. Kalocsa, 1997. 133-144. p. Bódi Zsuzsanna A hazai cigány csoportok táplálkozása vizsgálatának módszertani tanulságai A cigányság táplálkozásáról a legutóbbi időkig csak szórványadatokkal rendelkeztünk, és ezek is legtöbbször a különleges vonásokat emelték ki. A 18. században Európában még emberevőknek tartják a cigányokat.

1 1782-ben Hont megyében 45 cigányt végeztek ki ezzel a váddal.

2 Egyrészt a kutatás hiánya, másrészt a kutatásban rejlő lehetőségek irányították figyelmem erre a kutatási területre. Csaknem 20 éve kerültem először közelebbi kapcsolatba a Pest megyében élő különböző cigány csoportok tagjaival. A családokkal kialakult baráti viszony nagymértékben segítette gyűjtőmunkám. Családtagként éltem több cigány közösségben, a napi munkából csakúgy kivettem a részem, mint a családi élet egyéb eseményeiből. Kutatásaim során - tapasztalataim alapján - az alábbi módszertani szempontokat vettem figyelembe: 1. A hazai cigányság - története, nyelve és életkörülményei alapján - jól elkülöníthető csoportokból áll. Célszerű ezért a kutatást egy adott csoportra leszűkíteni. A hazai cigányság egészére vonatkozó általánosító megállapításoknak csak akkor van helye, ha az adott néprajzi jelenség valamennyi csoportra jellemző. A magyarországi cigányság rétegzettségét máig meghatározza, hogy egyes csoportjai mikor érkeztek az ország területére. A 15-17. században letelepültek adják a ma magyar cigányoknak nevezettek zömét. Ezt követték a 18. és 19. századi bevándorlási hullámok. Nagyrészt u.n. oláh cigányok érkeztek ekkor az ország területére, de a 19. század végétől megjelennek a beás (teknős) és szintó közösségek is. A különböző cigány csoportok nemcsak nyelvükben, hanem a munkamegosztásban elfoglalt helyük szerint is különböznek egymástól. A foglalkozásváltás terén a legjelentősebb változás az egykor többségben lévő kovács mesterséget folytató magyar cigányoknál következett be az elmúlt évszázadok során. A 1 GRELLMANN 1783. 42-60., 353- 358. 2 OSZTOJKÁN - PUSKÁS 1983. © 1997 Viski Károly Múzeum, Kalocsa