Schőn Mária: Hajósi sváb népi elbeszélések - Cumania könyvek 4. (Kecskemét, 2005)
A világ
113. Vaar am eschta Wealtkriag ischt am Hemml doba a Gwehr and en Sabi gsei, des haud d Leut vazählt. Am Abids isch rot waara a guats Stuck. Meh Leut baud ’s gsiah. „ Ta, jetz weatt dr Kriag ausbreacha. ” Nach hat ’s eit lang daured, annach ischt dr Kriag ausbrocha. Itt dr ganz Hemml ischt rot gsei, nu a Platta, mo des gsei ischt, darengaramm and dahenda isch rot gsei. Schia hat ma s Gwehr gsiah and dr Sabi. (Mesélték az emberek, hogy az első világháború előtt az égen egy fegyver és egy szablya volt látható. Este egy jó darabon vörös lett az ég. Többen látták. Jaj, most ki fog törni a háború! És nem is tartott sokáig, és kitört a háború. Nem az egész égbolt volt vörös, csak egy darabon, ahol ezek voltak, körülötte és mögötte. Jól lehetett látni a fegyvert és a szablyát.) 114. En Sabi and a Gwehr and a Sichl. A Sichl, haud sie gseit, sai no da gsei. Vaar am eschta Wealtkriag. Des hat au d Gasta Miadi Bds gseit. Abr waitr ischt niks da gsei. And s Gwehr and dr Sabl saiid so ibrs Kreuz gsei, and d Sichl ischt anda ibrzwear namm gsei. So Biltla hat sie au noeini bracht van deamm. (Egy szablya, egy fegyver meg egy sarló. Azt mondták, egy sarló is volt ott. Az első világháború előtt. De más nem volt ott. A fegyver és a szablya keresztben állt, a sarló alattuk vízszintesen volt. Ezt is a Gasta Midi néni mondta. Még képeket is hozott erről.) 115. Ueimal hat ’s ghaeißa, ueina hat en Suldat gsiah stau em Fiarmament denna mit dr ganza Rischteng. Abr heb ’s wahr gsei ischt, daß sie ’s gsiah haud? Itt lebendig ischt ’r gsei, sandr so wia so a Bilt ischt denna gsei. Annach haud sie au gseit, des soll seall bideuta, daß en großa Kriag kämmt. (Egyszer hallottam, hogy egy asszony látott az égen egy katonát, ott állt teljes felszereléssel. De hogy igaz volt-e, hogy látták? Nem élő volt, hanem mint egy kép. Akkor is azt mondták, ez nagy háborút jelent.) 116 .An Suldat ischt da ghockid uf am Stuahl doba, and en Sabi hatt V ghütt en dr Saita da, haud sie gseit. Abr gsiah han ’s i itta, nu hera vazähla. Des ischt au a Zaeichi gsei. Em Fiarmament doba hab ma dea Suldat siah hocka uf am a Stuahl doba, an dr Saita da hatt V en Sabl ghätt. Nach hat ’s au en Kriag gia, nach ischt dr escht Wealtkriag ausbrocha. Abr itt lang hat ma ’n gsiah, nu a Waile. Sie haud ’a wella agucka, abr nach hat ma niks meh gsiah. Abr a großa Platta isch gsei, a stark großa em Fiarmament doba. So schia haud d Steanna gscheint, and niana ischt kuei Welkli gsei and gar niks. (Egy katona ült a széken, és szablya volt az oldalán. Magam nem láttam, csak hallottam, mikor mesélték. Ez is jel volt. Állítólag az égbolton lehetett látni ezt a katonát, széken ülve, oldalán szablyával. Akkor is háború lett, kitört az első világháború. De nem lehetett sokáig látni, csak egy darabig. Többen nézték volna, de már nem volt látható. De nagy helyet foglalt el, jó nagy helyet az égbolton. A csillagok szépen ragyogtak, és felhő se volt az égen, semmi.) 117. Annach ischt no so a Hemmlszeaichi gsei, abr spätr. Des han i itt gsiah, d Leut haud ’s vazählt: Sai so en Wolka gsei, so en suldatafiarmeg ischt uf am Stuahl dana ghocked mit dr Rischteng. So en Wolka isch gsei, so farmig ischt ’r gsei, so wia wenn ’s en Suldat wür gsei. And descht a Zaeichi gsei, daß en Kriag kammt. 38
