Schőn Mária: Hajósi sváb népi elbeszélések - Cumania könyvek 4. (Kecskemét, 2005)
Az év
1899. Ueini haud em Hearrgidstag en d Kränz nei Gatasträuß tau, and en d Waihsäng nei haud sie Fealdbliamla odr Wasasträuß zemmagsuacht. Wel sie seand huei- kamma van dr Kiarch, nach haud sie van deanni neinrlaei Sträuß am Vieh and em Gfligl eappis nagwaarfa. (Egyesek az úmapi koszorúba kerti virágot tettek, a nagyboldogasszonynapi csokorba pedig mezei virágokat kerestek össze. Mikor hazajöttek a templomból, ebből a kilencféle virágból dobtak az állatok elé is.) 1900. D Staarka gaud scha friah, em Großa Frauatag, and d Schwälmla gaud em Kleina. (A gólyák korán kelnek útra, Nagyboldogasszonykor. A fecskék pedig Kisboldo'g- asszonykor.) 1901. Bis da fenfazwanzkaschta August (Augusztus huszonöt körül [szó szerint 25-ig] gaud d Staarka futt. a gólya elröpül.) Augusztus 16. Rochane [Rochus] - Rókus 1902. An Rochani ischt d Cholera eigrissa, annach hat ’s daured bis am 20. Jianr, bis an Baschtiane, Fabian and Sebastian. And dramm hat ma deanni zwie Täg gnamma zu vasprochini Faiteg. (Rókus napján tört ki a kolera, és eltartott január 20-ig, Fábián és Sebestyén napjáig. Ezért tették meg ezt a két napot fogadott ünnepnek.) 1903. Dr Rochani ischt en vasprochana Faiteg. Sealla waeiß i, sealla ischt faar d Roß. Nach haud sie államai gseit: „I muß ufda Rochani gau, aisa Roß ischt itt gsand, ’s kan itt branza. ” Odr so. En Baaj ischt dr Rochane. A Denkmal. Nach gaud d Leut dott na államai. En Kreuzgang gaht árnál ufda Rochane so wia ufs Breannile. And so wia s Breannili ischt, so ischt des dr Rochane. (Rókus napja fogadott ünnep. Ha a lóval valami baj volt, azt mondták: - El kell mennem a Rókus-zarándoklatra, mert a lovunk nem tud hugyozni. Vagy hát másvalami miatt. Baján van egy Rókus-szobor, ahová elzarándokolnak az emberek. Körmenet megy mindig a Rókus-szoborhoz éppúgy, mint Vodicára. Amilyen ünnep a vodicai, olyan a Rókus is.) 1904. Rochani ischt en Faiteg. Kuein reachta Faiteg, abr doch en Schátzfaitig faar d Mandsnama. Sie seand ekschtra gi schätza ganga. Descht en Schätztag gsei. Annach hat ma scha kenna saga, des gait so and so vili. En Rochani ischt aisan Vattr áll Jahr en Weigata naus gi schätza. (Rókus ünnepnap, ha nem is igazi, de a férfiak számára ’szemleünnep’. Kimondottan szemlét tartani mentek. A határszemle napja volt. Addigra már lehetett látni, hogy miből mennyi fog teremni. Apánk Rókus napján minden évben kiment a szőlőbe szemlét tartani.) 387
