Schőn Mária: Hajósi sváb népi elbeszélések - Cumania könyvek 4. (Kecskemét, 2005)
Az év
Waeisch itt, daß heit dr escht Maeia ischt? Annach schickt ma s Schaf ams Hei. And heit bischt du nach s Schaf waara. Geatt? Wel heit ischt dr escht Maeia, annach schickt ma d Schäf am a Hei. Jetz bischt du s Schaf! ” And da 1. Aprella isch au so eappis gsei and am 1. Mäza. (A feleség elküldte a férjét, hogy hozzon szénát a birkának. Kért is valahol. A felesége erre kicsúfolta: - Hogy te milyen buta kutya vagy! Hát nem tudod, hogy máma van május 1 -je? Akkor küldik szénáért a birkát. És máma birka lettél. Mert máma május 1-je van, amikor a birkákat szénáért küldik. Most te vagy a birka. És április 1-jén is ilyesmi volt meg március 1-jén is.) 1814. Em 1. Maeia hat ma Maeia gsteckt. Ens Dach nei hat ma a Näschtli gsteckt. Em niatwedra Haus haud ülligi Maeia gsteckt. And en d Planka nei odr en Zau nei odr ens Tirli na. Holdr ischt naufgsteckt waara mit Maschana. D Buaba, mo sie naganga seand zu die Mädla, haud en d Schlessr nei au en Holdr gsteckt. Des ischt no üllawail gsei. (Május elsején ’májust tűztek’.188 A tetőbe dugtak egy kis ágacskát. Minden házban mindenki ’májust tűzött’. Meg a palánkba vagy a kerítésbe, esetleg a kiskapuba. Szalagokkal díszített orgonát tűztek ki. A legények is orgonát tettek a kulcslukba azoknál a lányoknál, akihez jártak. Ez a szokás még mindig volt.) 1815. Sprichwaat: Dear, was ueim itt will, deamm steckt ma kuein Maeia. (Közmondás: Nem ’tűz májust’ az ember annak, aki őt nem szereti.) 1816. Waramm ischt s Maeiastecka? Dr Hearrgid haud sie en a Haus nei tau, wel sie ihn haud wella kreuzaga. Annach haud sie en Maeia nagsteckt, daß sie ihn fended. Annach haud älligi Leut en Maeia gsteckt, daß sie dr Hearrgid sollid itt fenda. Dramm ischt des Maeistecka waara. Nach haud sie ällawail en älligi Dächr nei en Maeia gsteckt. Des hat äwail mei Nana vazählt. Sie hat ämal gseit: Dramm ischt des Maeiastecka kamma, wel sie da Hearrgid haud kreuzaga wella, nach haud sie ’n en a Haus nei tau. Nach haud sie denkt, viellaicht fendid sie nemmi dott na, nach haud sie Maeianäscht neigsteckt. Annach wenn d Leut des gsiah haud, nach haud sie au Näscht neigsteckt, daß sie da Hearrgid itt fenda soiled. Abr sie haud ihn doch gfanda. So ischt dea Brauch aufkamma. Friahrr haud d Leut ällawail ens Dach nei gsteckt and uf da Zau na. (Miért van ’májustüzés’? Jézust bevitték egy házba, mielőtt keresztre feszítették. A házra tűztek egy májuságat, hogy visszataláljanak. Ezután minden ember májust tűzött, hogy Jézura rá ne leljenek. így alakult ki a ’májustűzés’. Attól fogva mindig az összes háztetőbe ’májust tűztek’. A nagymamám mesélte ezt mindig. Azért alakult ki a májustűzés, mert mielőtt keresztre feszítették a Jézust, bevitték egy házba. De gondolták, hogy esetleg ott nem találják már meg, ezért májusi ágakat tűztek ki, és amikor ezt az emberek látták, akkor ők is ágakat tűztek ki, hogy a Jézusra rá ne találjanak. De mégis megtalálták. így született ez a szokás. Azelőtt mindig tűztek be ágakat a tetőkbe meg a kerítésbe.) 188 A ’májustűzés’ Maeiastecka nem egyenlő a májusfaállítással Maeiabumstella. Das „Maienstecken” ist nicht identisch mit dem Maibaumstellen. 368
