Schőn Mária: Hajósi sváb népi elbeszélések - Cumania könyvek 4. (Kecskemét, 2005)
Az év
wia da eschta Aprella. Da eschta Mäza haud sie ueini nammghaua and da eschta Aprilla au. Wel ueini haud dr Mäza so ghätt and ueini dr Aprella. Abr Aprellakalb, seall ischt s reacht gsei. Itt s Mäzakalb. (Március borja és április borja. Az április 1-jét nem tartották normális napnak. Egyszer én is voltam április borja. Mondták, hogy hazajött a Feri, aki katona volt, és menjek el az anyjához. Elmentem. Még nem voltunk összeházasodva. De nagyot nevetett! - Midi, hát nem tudod, hogy máma április elseje van? - Úristen, április borját csináltak belőlem! Március 1-jén ugyanolyan bolondozás folyt, mint április 1-jén. Március 1-jén is átvágták az embereket meg április 1-jén is. Mert egyesek a márciust, mások az áprilist tartották meg. De az április borja, az volt az igazi, nem a március borja.) 1724. Da eschta Aprella hat s Marailis Judit Bäs gseit zu iahram Ma: „Michl, s Riema iahran Hutsch ischt krank. Du sollischt mal nammkamma, and sollischt gucka, was ischt mitt ’am ”, Wel dea Maraili Michl Vettr hat ihn auskennt bai die Roß and bem Vieh. Jetz gaht dea Michl Vettr namm, gucka, wa deamm Hutsch fehlt. Jetz seand sie nemmi dahuei gsei, nu a kranks Waib. Nach hat sie gseit: „ 0 Michl, da hat di d Judit am da eschta Aprella gschickt. ” Hu, nach ischt V wild waara. Nach ischt V huei: „Schimscht di itt, alta Kuah! En alta Ma am da Aprella schicka? Schim di nu! Du kascht di en Boda nei schima. ” Seit sie: „Ja, d Miadl hat ja gseit, iahran Hutsch ischt krank!" Nach haud sie riesisch gstritta mitanand. (Április 1-jén a Maraili Judit néni odaszólt a férjének: - Mihály, beteg a Riemáék csikója. Kérik, hogy menj át, és nézd meg, mi van vele. Mert a Maraili Mihály bácsi értett a lovak meg az állatok gyógyításához. A Mihály bácsi át is megy, hogy megnézze, mi baja annak a csikónak. Hát, nem volt más odahaza, csak egy öregasszony. - Ó, Mihály, téged a Judit ’elküldött az április 1-jéért’. Hú, rettenetesen fömérgesedett, úgy ment haza. - Nem szégyelled magad, te vén tehén! Egy öregembert ’áprilisért küldeni’? Szégyelld magad! Süllyedj a föld alá szégyenedben! - De hiszen a Marcsa mondta, hogy beteg a csikójuk! Nagy veszekedés támadt köztük.) Április 24. Jiargatag - Szent György napja 1725. Wenn s Weattr guat gsei ischt, nach haud sie giwihnli em Jiargatag s Vieh austrieba. Da eschta Maeia ällweag, ackarwia daß s Weattr gsei ischt. D Stiar and d Kalbla and sealli Kiah, mo sie itt gmolka haud, haud sie en d Nachthalt tau. Bis Ällrhaeilaga hat dr Kiahhaltr trieba. (Jó idő esetén György napján hajtották ki először a jószágot. Május 1-jén azonban mindenképpen, akármilyen idő volt. A bikákat, ökröket, borjakat és azokat a teheneket, amiket nem fejtek, heti szállásra hajtották. Mindenszentekig hajtottak ki a csordások.) 1726. Vám Jiargatag a deaff ma scha en Mittagschlaf macha, abr nu nach, wenn d Traubablättr so groß seand, daß ma d Auga zuadecka kan mit ihne. Nach suacht ma en Schattabum, mo ma nalait. Jetz ischt dr Boda giwihnli scha so warm, daß 351
