Schőn Mária: Hajósi sváb népi elbeszélések - Cumania könyvek 4. (Kecskemét, 2005)
Az év
1684. Mo d Kanklstuba gsei ischt, dott haud sie nu mittla en Hof naus a paar Halm Reabla nakait and a bitzili a Stroh, daß abrennt hat, nach seand sie nammgjuckt and ramm, and so seand des nach d Schaiblajuckr [Scheibleinspringer] gsei. Nammgjuckt and rammgjuckt seand sie ällamal. Ja, nammgjuckt and rammgjuckt. D Fraunama haud d Juppana bitzli zemmaghebt, and d Mandsnama haud so kenna nammjucka. Des hat mei Muattr ämal vazählt. Sie hat gseit: „Heit ischt s Schaiblajucka. ” Wel deanni seand Schaiblakiachla. Dramm haud sie deanni Kiachla so en Nama gia. (A fonóház udvarán egy kis tüzet raktak. Leraktak pár szál venyigét és egy kis szalmát, hogy könnyebben lángot fogjon, aztán átugrották, oda meg vissza. Ezért nevezték őket korongugrálóknak. Mindig oda meg vissza ugrottak. Igen, oda meg vissza. Az asszonyok kicsit összefogták a szoknyájukat, a férfiak csak úgy ugrottak. Anyám mesélte ezt mindig. Azt mondta: - Máma van a korongugrálás. - Mert ezek a korongfánkok. Emiatt adták ezt a nevet ennek a fánknak.) 1685. Dr Schaibasanntig ischt dr Kiachlasanntig gsei. (A sajbóvasárnap volt a ’fánkvasárnap’.) 1686. Kiachlasanntig haud sie au gseit zum Schaiblasannteg, wel dea Tag haud ülligi Leüt Kiachla bacha. S ganz Aat hat Kiachla bacha. (A sajbóvasárnapot nevezték fánkvasárnapnak is, mert ezen a napon minden családban fánkot sütöttek. Az egész faluban fánkot sütöttek.) 1687. Luschtig ischt dr Fasnidtag, (A farsang napja de vidám, wenn mei Muattr fánkot süt Kiachla macht / bacht. a jó anyám.) 1688. Des Kiachli ischt nu mit dr Händ kneatta waara, annach na uf an Steacka. Em Wasa duß haud sie a Fuir ghütt. Deanni Kiachla haud sie dott neighebt ens Fuir, annach bitzli bacha, annach dr Fuirwearkr hat s’ futtkait. (Ezt a fánkot csak úgy kézzel meggyurmázták, és rátették a botra. Kinn a réten volt a tűzrakás. A fánkokat beletartották a tűzbe, kicsit megpirították, majd a tűzmester földobta.) Máza - Március 1689. Dr Mdzastaub ischt Mischt. (A márciusi por, az trágya. Értelme: Ha márciusban száraz a talaj, az trágyázással felér.) 1690. Aisa Muattr hat äwa gseit, dr Mdzastaub ischt Gold. Nach gaht ma naus vám Wentr, nach isch nemmi dreckid odr naß gsei. Nach ka ma scha naus. (Anyánk mondta mindig, hogy a márciusi por aranyat ér. Olyankor már haladunk kifelé a télből, már nincs sár meg latyak. Lehet menni dolgozni ki a határba.) 345
