Schőn Mária: Hajósi sváb népi elbeszélések - Cumania könyvek 4. (Kecskemét, 2005)
A víz
Bäs dott ein Kreuzgäßli denna hat au seanga and älts kenna macira. Nach seamma ganga zu ’arr, hob sie ibr des au eappis waeißt. Nach hat sie gseit: „Ja-a! Wear ischt be ui d Backe?" Sag i: „Hat, aisa Muattr.” Seit sie: „Nach wenn V nomal bached, nach soll itt d Muattr bacha, nach sollischt du bacha. ” Zwaei-druimal hendranand isch vaarkamma, daß s Brot ischt schleaclit waara. Nach ha ma scha nemmi gwißt, was afanga. törölhetölamal hat ma dr Gearbi d Schuald gia. Nach hat sie gseit: „Jetz tuascht nach du bacha, and i wear ’s dr saga, wian da fuira tuascht. Vam Raisholz so kleinri Bischala neamma, and ällawail ibrs Kreuz schira. ” Ueis soll i ibrzwear, ueis soll i langaweags lega. Annach itt nu uei Kreuz. Zwischid nei soll i au a Kreuzr macha. Schrägs s zweit Kreuz neilega en Ofa, wel des soll kuei ueifachs Kreuz sei, sandr a doppligs Kreuz. Annach jedis Mal soll i saga: Gott Vattr, Gott Su, Gott Heilagr Geist! And des han i tau, annach ischt d Maler ramm gsei. Des esclrt Kreuz hat ma abrenna lau, annach mit dr Gluatziah and mit am Stirr dia Gluat usanandtau, nach hat ma wiedr frisch agfanga. Des han i nu ueimal tau, nadrhand ischt aisa Muattr wiedr d Bäcki gsei, abr nach ischt a Ruah gsei. Nach isch nemmeh vaarkamma. Descht gwies wahr. Da ischt wahrscheinli dr Ofa gseangid waara. Sooft ma hat a Kreuz agfanga, hat ma messa die Drai Heckschti Nama saga. (Azelőtt egyszerre több kenyeret sütöttek az emberek. Nyáron gyakran előfordult, hogy megromlott. Négy kenyeret sütöttek, vagy amennyi a kemencébe belefért. Nálunk is előfordult meg másoknál is, hogy nyúlós lett. Ezért is hittek abban, hogy a kenyérre rá kell imádkozni. A Liaba Lízi néni túl a kisközben tudott ráimád- kozásokat meg más áldásokat. Elmentünk hát hozzá, hogy tud-e erre valamit. Azt mondta: - Persze! Ki süt nálatok? - Anyánk. - Erre azt mondja: Majd ha megint sütünk, akkor ne anyám süssön, hanem én. Egymás után kétszer-háromszor fordult elő, hogy megromlott a kenyér. Már azt se tudtuk, mit csináljunk. Azt mondta: - Te fogsz sütni, és megmondom, hogyan tüzelj. A tüzelőből vegyek kisebb nyalábokat, és ezeket mindig tegyem keresztben egymásra. Egyet tegyek keresztben, egyet hosszában. És ne csak egy keresztet, hanem közé is tegyek keresztet. A második keresztet srégen kellett berakni a kemencébe, hogy ne szimpla kereszt legyen, hanem kettős kereszt. És mindig mondjam: Atyaisten, Fiúisten, Szentlélekisten! És így csináltam, és vége lett a bajnak. Az első keresztet hagytuk leégni, aztán a piszkafával szétkotortuk a parazsat, akkor újra kezdtük. Csak egyszer csináltam én, utána megint anyánk sütött, és utána rendben volt minden. Akkor már nem fordult elő. Ez így igaz. Valószínűleg a kemencét áldotta meg. Ahányszor elkezdtünk egy keresztet, mindig mondani kellett a Három Legfőbb Nevet.) 1379. Em August hat ueini Leut iahra Brot pickt [war klebrig]. Seall ischt van dr Hitz gsei, abr gseit haud sie, des ischt vahexed. Abr wemma hat en Leffl vol Essi [Essig] neitau en da Ahefl [Sauerteig], seall ischt itt fädig waara. En deannr Gass ischt d Peri Bös gsei. Dott seand sie na mit am Ahefltaeig, and haud ’a seanga lau. Die seall hat a Weigatareab odr zwua gnamma and hat sie abrennt, and ischt naus en Weistock, and hat dott na en Seaga gmacht, annacht hat sie gseit: „ Gang nu huei! Bis da hueikammscht, ischt älts en dr Aartneng, uia Brot weatt nemmi saur weara. ” (Augusztusban a hőségtől sok ember kenyere lett ragacsos. De azt mondták, hogy megrontották. Pedig ha tettek bele egy kanálnyi ecetet a kovászba, akkor nem lett 281
