Schőn Mária: Hajósi sváb népi elbeszélések - Cumania könyvek 4. (Kecskemét, 2005)

A víz

Még hozzátette, hogy imádkozni is kell ennyit és ennyit. És a gyermek jobban lett. De ha a víz tetején maradt a parázs, akkor nem volt megbabonázva.)

1352. 5 Kohlawassr hat ma messa naschitta dr Kuah ans Geutr [Euter] na mit die Drai Heckschti Nama. Druimal bin i gsei die Kohla wearfa. Em nawdats han i deaffa reda, abr em hueiwäats nemme. Itt amal mit meinr Nana han i reda deaffa. Des Häfili mit am Kohlawassr han i ihnr nu so nagia, and sie hat ’s nach ans Geutr na gschitt.

(A szenes vizet rá kellett önteni a Három Legfőbb Névvel a tehén tőgyére. Háromszor voltam szenet vetni. Odafelé beszélhettem, de hazafelé menet nem. Még a nagymamámmal se. Csak odaadtam neki a bögrét a szenes vízzel, ő meg ráöntötte a tehén tőgyére.)

[Landschaft] and s Wassr - A táj és a víz

1353. Wel d Schwaba da reikamma seand, nach isch zescht so gsei, em Keallr dußfangid sie a zum baua. Nach haud sie gseit, dott ka ma itt nausbaua, wel dott isch schleacht zum Wassr kamma, dott muß s Vieh vaduschta. Nach haud sie agfanga em Mihlamarascht-Bach.

(Mikor ide bejöttek a svábok, úgy volt, hogy kint a pincéknél fognak építkezni. De rájöttek, ott kinn nehezen lehet vízhez jutni, az állatok ott szomjan vesznek. Ezért aztán a Malom-mocsár patakja mellett fogtak az építkezéshez.)

1354. I waeiß nu so vili, daß en großa Stuarm ischt gsei, wel d Hajoschr kamma seand uf am Wassr, uf dr Duna hear. Mit am Schiff seand sie kamma, mit am Schiff haud sie d Maria bracht em Vazühla na, mo ma scha so államai ghert hat. And was is Fratzavolk aisa Nana vazählt hat. Älligi Schiffr seand andrganga, nu des gotzig Schiff itt, mo d Maria ischt denna gsei. Aisa Nana hat gseit: So seand sie drdurkamma, daß d Maria ihni gholfa hat. Wel andrischt wärid sie üli vasoffa. D Maria hat ihni gholfa, daß sie d Maria mitbracht haud em Schiff denna.

(Én csak annyit tudok, hogy nagy vihar volt, mikor a hajósiak bejöttek a vízen, a Dunán. Hajóval jöttek, hajóval hozták a Máriát az elmondások szerint, amiket mindig hallottunk, és amit nekünk gyerkőcöknek a nagymamánk is mesélt. Minden hajó elsüllyedt, csak az az egyetlen hajó nem, amelyiken a Máriát hozták. Azt mondta nekünk, azáltal menekültek meg, hogy Mária segített nekik. Mert különben mind a vízben lelték volna halálukat. A Mária segített nekik, mert magukkal hozták a hajón.)

1355. Mein Nini hat des ällawail vazählt, wemma seand en Keallr naus ganga. „Na, Kendrla, jetz guckid mal da Keallrbearg na! Wel da ischt mal a Meer gsei. ” Sag i: „A Meer? Wia hat da kenna a Meer sei?” Seit ’r: „Ja. And da, mo d Keallr seand, da ischt d Ausbendeng gsei mit die Schiffr. Annach ischt des Wassr mal weack. ” Seini Großeitra haud ihni des ällamal vazählt.

(Nagypapám mesélte ezt mindig, mikor kimentünk a pincébe: - Na, gyermekek, nézzetek csak le innen a Pince-hegyről! Mert itt valamikor tenger volt. - Tenger? Hogy lehetett itt tenger? - Bizony ám. És itt a pincéknél, itt volt a hajók kikötője. Későb aztán a víz visszahúzódott. így mesélték ezt nekik a nagyszüleik.)

274