Schőn Mária: Hajósi sváb népi elbeszélések - Cumania könyvek 4. (Kecskemét, 2005)
Az állatok
Legfőbb Nevében öntsük rá a csalánbokorra. Szóval Atyaisten! és ráönteni a véres tejet, Fiúisten és megint ráönteni, majd harmadszorra is. Csak egyszer csináltuk. És ez segített. Igen. Bizony. Azelőtt gyakran csinálták az ilyesmit.) 1260. Aisa Kuah hat a bluataga Mill ghätt, nach bin i zum a Waib ganga, mo hat kenna des haeila. Annach hat sie miar Rauta gia, des seand tricknidi Bliamla gsei. Van deanni han i messa ällamal drui neistecka en a Stickli Brot, and obachtgia, daß d Kuah aufrißt deanni drui Bliamla. Annach no zwaeimal han i ihnr messa Bretr gia, ällamal mit drui Bliamla. (Mikor a tehenünk véres tejet adott, elmentem a gyógyítóasszonyhoz. A ruta [?] szántott virágjából adott. Ebből három-három virágot bele kellett szúrni három szelet kenyérbe, ezt kellett három alkalomra a tehénnek adni fejés előtt, ügyelve arra, hogy a virágot biztosan megegye.) 1261. So Sträuß seand ’s gsei, geal haud sie blieht, and so Kepfla haud sie ghätt, am Stiel seand meh so Kepfla da gsei. Rauta haud sie ghaeißa, em Nasammr haud sie blieht. En Waihsang hat ma s' ämal neitau deanni Rauta. I waeiß, wel i bin no so a Kend gsei, annach isch oft vaarkamma, daß d Kuah hat kuei Mill ragia. Nach hat mei Muattr ällamal gseit: „Jetz gang nauf zu dr Juli Bäs and sag, d Kuah gait kuei Mill ra! ” Nach bin i ganga. Nach hat sie eappis en a Papiar nei gwickled, annach hat sie gseit: „Jetz gahscht huei, annach seisch deinr Muattr, sie soll a Stickli Brot raschnaida, and des soll sie neistecka ens Brot, and des soll sie dr Kuah gia. And bis maarga weatt d Kuah d Mill ragia. ” And d Muattr hat des tau, and da andra Tag hat d Kuah a Mill gia. Winig ischt des gsei, so a ganz kleis Bentili isch gsei. S uei ischt so wia so a Raut gsei. 3-4 Sach seand ’s gsei, and des haud sie messa neistecka ens Brot nei, and des dr Kuah nagia. Kan sei, daß sie ischt vahexid gsei, daß sie kuei Mill hat ragia. (Sárga, fejes virágzata volt, ruta [?] a neve. A nyár végén virágzottak. A nagybol- dogasszonynapi csokorba is tették mindig. Jól emlékszem, mert gyerekkoromban gyakran előfordult, hogy a tehén nem adta le a tejet. Anyám akkor mindig elküldött: - Menj föl a Juli nénihez, és mondd meg neki, hogy a tehén nem adja le a tejet! - Elmentem. Valamit beletett egy kis papírba, és ezt mondta: - Otthon mondd meg anyádnak, vágjon egy darab kenyeret, ezt tegye be a kenyérbe, és etesse meg a tehénnel! Holnap reggel le fogja adni a tejet. - És anyám megcsinálta, és a tehén másnap reggel tejet adott. 3-4 féle növény volt, az egyik volt ez a ruta [?]. Lehet, hogy meg volt rontva a tehén, azért nem adott tejet.) 1262. Wenn eappr s Ohraweh hat, nach soll ma van die Dachwuza drui Trepfla mit die Drai Heckschti Nama neitrepfla lau. (Ha fáj a füle valakinek, akkor a kövirózsából a Három Legfőbb Névvel három csöppet kell belecsöpögtetni.) 1263. Wemma s Ohrasausa hat, nach soll ma vili Knobl eassa, nach vagaht ’s. And wenn ueim d Däarm weh teand, wemma s Bauchweh hat, nach sett ma au vili Knobl eassa. (Elmúlik a fülzúgás, ha sok fokhagymát eszünk. És ha hasfájása van valakinek, fájnak a belei, akkor is sok fokhagymát kellene ennie.) 260
