Schőn Mária: Hajósi sváb népi elbeszélések - Cumania könyvek 4. (Kecskemét, 2005)
Az állatok
(A Mária a cipőjével rálépett a borsos keserűfüre, ezért mintha egy cipő hegye látszana rajta. A levél közepén látszik. A nagymama mesélte, hogy a Mária lépett rá a cipőivel.) 1240. En Beattlma ischt gsei, dea hat Geis ghiat. Nach ischt en Rittrma grítta kamma, and dea ischt hät krank gsei. Nach hat dr Beattlma ihn gfraged, was ihm fehlt. Hat des and des fehlt ihm. Ear tät waeiß i wa gia, wenn ear noml gsand weara tat. Nach hat dr Beattlma gseit: Ear soll nu mal van seim Roß ragau. Da ischt a Kräutli hana, and des soll V hueineamma, nach soll V en Tee siada, and dea Tee soll V trenka. Nach biss V ihn s 9. Mal trenkt, weatt V gsand weara. Nach hat dr Rittr gseit, ear tät doch au hanclrttausid Guldi gia, wenn V halt des Kräutli fenda tät. Dramm isch s Handrttausidguldikraut [Tausendgüldenkraut] waara. Nach hatt V gseit zum Beattlma: Ear soll doch ihn nafiahra, ear kennt ’s halt itt, ear waeißt des Kräutli itta. Nach hatt V ihn nagfiahrt, and hat ’s ihm zaeiged: „Des ischt des Kraut. ” Nach hatt ’r gseit: Faar des gait V ihm handrttausid Guide. Ear weatt van heit a kuein Beattlma meh. Wenn ear gsand weatt, nach weatt V saarga faar ihn. Dr Beattlma hat nach ihm en schiana Dank gseit faar des, mon V ihm vasprocha hat. Nach ischt dr Rittrma ra vam Roß, hat des Kräutli ziematau and ischt huei. Nach hatt V ’s tau, was ihm dr Beattlma gseit hat, nach ischt ’r gsand waara. Da 9. Tag hatt ’r gseit, ear ischt en gsanda Ma. And ear hat au nach des tau, was 'r em Beattlma vasprocha hat. Ear hat gsaargid faar ihn. Van nach a hatt 'r nemmi messa gi beattla gau. S Handrttausidguldikraut hat älligi Krankada ghaeiled. (Volt egy koldus, libákat őrzött. Arra lovagolt egy lovag, aki súlyos beteg volt. Kérdezte tőle a koldus, mi a betegsége. Hát, ez és ez. De megadna mindent, ha még egyszer meggyógyulna. A koldus azt mondta neki, szálljon le a lováról, mert van itt egy olyan növény. Azt vigye haza, főzzön belőle teát, a teát igya meg, és mire kilencedszer iszik belőle, meggyógyul. O még százezer aranypénzt is megadna érte, ha ilyen gyógynövényt találna, mondta a lovag. A neve ezért lett ’százezer aranyat érő gyógynövény’ [ezerjófű]. Kérte a koldust, vezetné oda a növényhez, mivel ő nem ismeri. Odavezette hozzá és megmutatta neki: - Ez az a gyógynövény. - Amaz azt mondta, megad érte százezer aranypénzt is. És mától fogva nem lesz többé koldus. Ha meggyógyítja, gondoskodni fog róla. A koldus hálás köszönetét mondott neki a szép ígéretért. Eztán a lovag leszállt a lováról, szedett a növényből, és hazament. Azt tette, amit a koldus tanácsolt neki, és meggyógyult. A kilencedik napon úgy érezte, hogy egészséges ember. És ígéretét megtartotta. Gondoskodott a koldusról, aki attól kezdve nem kényszerült többé koldulásra. A százezer aranyat érő növény minden betegséget meggyógyított.) 1241. Waramm haud d Hajoschr dr Schogrwald [Schwagerwald] raustau? D Hajoschr Musikanta haud gleannid Blasmusi spiela, and en Kalocsamr Kapellmaeischtr ischt gsei. Nach ischt dr Kapellmaeischtr vakranked glai die eschti Täg, nach hatt V itt kenna kamma die leanna, nach hatt V nu d Kottana [Notenblätter] gschickt uf Hajosch rei. Hat, deanni jangi Musikanta haud d Kottana nőéit kennt. Hat, jetz was ischt des? Nach haud sie äwa gspekuliart, nach seand sie zum Riechtr ganga. Vaar, wenn eappis gsei ischt, nach ischt ma zum Riechtr ganga als Reachtspreachr. Nach seand sie au zum Riechtr ganga. Hat, dr seall hat ihn eit auskennt. Ja, abr eappis hatt V messa macha, eappis hatt V messa saga. „Hat, des ischt waitr niks”, seit ’r, 252
