Schőn Mária: Hajósi sváb népi elbeszélések - Cumania könyvek 4. (Kecskemét, 2005)
Az állatok
muß d Atr itt wait sei, wel dia guckid nu uf uein Platz na. Des ischt kuei guata Nammra [ist ein schlechtes Zeichen], da passiart jetz eappes. ” (A kígyó kihúzza a békák leheletét és lelkét, és megdöglenek. Amikor szívják, akkor a béka már nem tud megmozdulni. A nyelvével meg a szemével tud szívni. Figyelték az emberek: - Itt ül egy béka, és lennie kell nem messze egy kígyónak, mert ez csak néz egy helyre. Ez nem jó jel, itt történni fog valami.) 1042. Dr Franz Vettr ischt en Wangr gsei en die Keallr daß. Sealla hat ’s vazählt, ear hat eappa da dianed, abr da eappa bem a Schafhaltr. Annach dea Schafhaltr hat so großi Schmeazza kriagt, wahr hatt V niks kenna eassa wia a Mill trenka. And iamal hatt V halt au eappis andrs wella eassa, nach wenn V a Bresili eappis andrs geassa hat, nach sai V gwalid vaar Schmeazza. And nach sai uein kamma, en Ma and häb gseit, hob ear van die Bräanna vam Wassr tranka hat. Ja-a, ällawail. Annach hat dea jinig gmolka a Schaf, annach hatt V ihm s Schissili mit dr Mill naghebt vaar s Maul and hat gseit: Jetz soll V aufhocka, and soll van deannr Mill dr Gschmack so neischnaufa mit am offana Maul and so äwa macha. Annach häb V scha gschria, ear muß vasticka, and häb ihn scha gwehrt. Abr ear soll, ear soll wahr schnaufa! And ufzmal hat ihm a Atr rausguckid bem Maul. Dia Mill hat sie gschmeckt. D Atr hat des vaschmeckt, annach ischi dr Mill nachikamma. Nach hat sie sealla Ma gnamma, and hat sie zoga, nach sai em Schaflmltr schabald d Guargl usanandgrissa. (Bognár volt a Feri bácsi kint a pincéknél. Ő mesélte, hogy itt szolgált valahol a környéken egy juhásznál. Ennek a juhásznak rettenetes fájdalmai voltak. Mást nem tudott enni, csak tejet inni. Néha szeretett volna mást is enni, de bármit evett, akármilyen keveset, hánykolódott a fájdalomtól. Egyszer odatévedt egy férfi, és azt kérdezte tőle, hogy szokott-e vizet inni a kutakból. Persze, mindig. Akkor megfejt egy birkát, és a tányér tejet odatartotta a juhász szája elé, és azt mondta neki: Most üljön föl, és nyitott szájjal szívja be ennek a tejnek a szagát, és szívja erősen, ahogy csak tudja. Az már ordított, hogy meg kell fulladnia, és már kapálózott. De csak folytassa, tovább! Egyszer csak egy kígyó feje jelent meg a szájában. Megérezte a tej szagát. A kígyó megérezte a tejet, és elindult a tej után. A férfi elkapta és kihúzta, de a juhásznak majd szétrepedt a gégéje.) 1043. Mei Nana hat ’s vazählt, abr sie hat ’s au nu hera vazähla, daß en Ma uf da Markt kamma ischt, and hat a Atr am da Hals ramm ghätt, mo au en Fronlaichnamstag ischt uf d Arbid ganga. Ear hätt halt eit setta arbada. Dramm ischt V kamma uf da Markt, siah lau, wia ’s halt be ihm staht, daß 'r garbid hat em Fronlaichnamstag. (A nagymamám mesélte, de ő is csak úgy hallotta, hogy egyszer egy férfi jött a vásárba. Nyaka köré egy kígyó volt tekeredve. Mert úrnapkor105 munkába ment, pedig nem szabadott volna dolgozni. Azért jött a vásárba, hogy megmutassa, milyen nyomorult állapotba jutott, mivel úrnapján dolgozott.) 1044. Die Atra soll ma niks tua and seallam Zuig, was em Wassr ischt, die Fisch, die Béka eit. Dr Hearrgid hat deanni äll so erschaffa, des Zuig, mon em Wassr denna ischt. Abr ear hat ja älts ershaffa, itt? Abr uf d Vegl haud sie des itt gseit and ibr 105 Vö. az 1838-1847. számoknál olvasható adatokkal (vgl. Punkte 1838-1847). 225
