Schőn Mária: Hajósi sváb népi elbeszélések - Cumania könyvek 4. (Kecskemét, 2005)
Az állatok
975. Wemma zescht ganga ischt die hueimsuacha mit am kleina Kend, nach hat ’s ghaeißa, a frisch gleits Aei gia, nach zahnid sie laichtr. Des Aei hat ma gia, nach haud sie ’s koched. (Mikor először mentek valahová vendégségbe a kisbabával, friss tojást kellett neki adni, hogy könnyebb legyen a fogzása. A tojást aztán megfőzték neki.) 976.1 and d Kadlbesa Juli seand guati Kamrätana gsei. Iahra Mddli ischt vaar aisam Mädli uf d Wealt kamma. Annach haud sie gseit, wenn i gang die hueimsuacha, des Mädili agucka, annach soll i a Aei neamma. Des sollid sie ens Muas nei riahra, annach leannid des Kend bessr s Reda, daß sie schia s Reda leanned, daß sie itt gatzka [stottern] soll. Nach bin i au ganga and han gseit: „Des Aei han i jetzt bracht uiam Mädile, daß sie soll groß weara and s Reda leanna. ” Nach wel aisa Mädili ischt ufd Wealt kamma, annach ischt dia Juli zuruckkamma, nach hat sie miar au a Aei bracht, des muß ma halt ens Muas nei riahra. (Jó barátnők voltunk a Kadlbesa Julival. Kislánya a mi lányunk előtt született. Azt mondták nekem, ha elmegyek meglátogatni a kislányt, vigyek egy tojást. Majd belekeverik a baba pépjébe, akkor a gyermek jobban megtanul beszélni, megtanul szépen beszélni, nem fog dadogni. Elmentem, és ezt mondtam: - Hoztam a leánykájuknak egy tojást, hogy nőjön nagyra, és tanuljon meg beszélni. - Mikor aztán megszületett a mi kislányunk, a Juli visszaadta a látogatást, és hozott egy tojást, hogy keverjem bele a papiba.)99 977. A Aei haud sie gsotta, and s Geal haud sie en a Bentili nei tau, and haud ’s die Kendr amghängt, daß ällawail an dr Bruscht da lait Tag and Nacht. And seall häb d Gealsucht weackrgnamma. (Megfőzték a tojást, a sárgáját belerakták egy kis zacskóba, és a gyermek nyakába akasztották, hogy éjjel-nappal a mellkasán feküdjön. Állítólag megszüntette a sárgaságát.) 978. S Uglicksaeili soll ma ibrs Dach namm wearfa. Seall kämmt nach so raus, nach wiarft ma s Uglick futt. Seall ischt a Uglick, wemma so a Aeili kriat. (A szerencsétlentojást a tetőn kell átdobni. Ezt a dolgot úgy kell érteni, hogy azzal eldobjuk a szerencsétlenséget. Szerencsétlenség, ha ilyen tojást tojnak a tyúkok.) 979. Wemma hat a Uglicksaeili kriat - wel d Henna haud iamal so kleini Aeila - nach hat ma ’s messa ibrs Dach namm wearfa. Ma hat ’s itt deaffa em Haus halta, wel seall ischt a Uglicksaei. Wemma so a Aei kriat hat, nach isch glai en Kopf kamma, des muß vám Haus, annach alsoglai ibr a Dach namm gwaarfa. Daß itt em Haus ischt. (Néha a tyúkok olyan apró tojásokat tojtak. Azt a szerencsétlentojást át kellett dobni a háztetőn. A házban nem szabadott tartani, mert az szerencsétlentojás. Ha ilyen tojást tojtak, rögtön átvillant az ember agyán, el vele a háztól! És azon nyomban átdobtuk valamelyik tetőn. Hogy ne legyen a házban.) 99 BEITL, Oswald und Richard 1996. 159. „Das Ei isi nicht nur Symbol, sondern selber Inbegriff und Verkörperung des Lebens und der Fruchtbarkeit im Frühlings-, Ernte-, Paten-und Hochzeitsbrauch ...Es ist eine der drei weißen Gaben. ” (Fordítás: A tojás nemcsak az élet és a termékenység szimbóluma, hanem a tavaszi, aratási, keresztelői és lakodalmi szokásokban maga a teljessége és megtestilése. ... A három fehér adomány egyike.) 208
