Schőn Mária: Hajósi sváb népi elbeszélések - Cumania könyvek 4. (Kecskemét, 2005)
A föld és a talaj
830. Die Nei Hibl seand en dr Haeid denna. Vam Tiarkakriag seand ’s 9 Massagräbr gsei. (A Kilenc Domb a Hajdban van. A török háborúkból kilenc tömegsír van ott.) 831. / ban ’s so ghert, daß dott seand 9 Hibl Deanni seand itt ganz groß, en halba Mettr hehr wia s andr Feald. Nach haud sie gseit, asa dott sealli seand lautr Gräbr. Sollid Massagräbr gsei sei. Dott liegid totini Leut denna. Heb sie na am a Kriag neikamma seand odr weagas ’ra Kranked, van seallam han i niks ghert. Des saiid Massagräbr gsei. Da haud sie gseit, daß des scha stark lang gsei ischt, vili Totini seand gsei, annach haud sie s' en Massagräbr tau. 9 so Häufa seand ’s. Em Kileschr Graba denna, mo d Grenzi ischt, van dr Batschkamr Kamidatsgrenzi hearwäats itt wait, gega Hajosch hear. Sie send itt so ganz nah neabranand da. So drennramm [durcheinander] liegid se, abr dea Amkraeis ischt itt so ganz klei. So braeit kennid sie sei wia dia Stuba da, so 4 m braeit. En dr Min denna seand sie hehr wia en Mentsch. And d Länge, seall isch scha no längr. S Ganz kan so en halba Killomettr lang sei. Wemma s ’ äll anand na tua tät en an Raeiha, nach kenntid sie so lang sei. Wemma s’ neabranand na tät tua en dr Länge, nach wär seall emend en halba Killomettr. Itt gwies. Des kan van dr Natur aus itt sei, itt so wia d Keallrbearg, da en Bearg and dott en Bearg. Des ischt itt so eappes, deanni seand so graba. En welr Zait, heb ’s be die Tiarka odr vaar, ischt a Krankid gsei odr eappes, daß sie s’ haud dott natau, van seallam hat ma niks ghert. Descht em Hajoschr Hour henna, ganz an dr Grenzi da. (Úgy hallottam, hogy ott 9 domb van. Nem olyan nagyok, csak fél méterrel magasabbak a terepnél. Azt mondták, azok mind sírok, halottak temetkezőhelye. Állítólag tömegsírok. Hogy háború után temették-e oda őket vagy járvány után, arról semmit nem hallottam. Azt mondták, hogy ez már nagyon régen volt, de sok halott volt, azért kerültek tömegsírba. Kilenc kisebb domb. A Kéleshalmi-árok közelében, a bácskai vármegyehatártól kicsit errébb, Hajós felé. Nincsenek egész közel egymáshoz. Olyan összevissza vannak, de nem olyan kis területen. Talán szobaszélességűek, olyan 4 m formák. Középen embermagasságnál nagyobbak. De a hosszuk több. Az egész tán fél km hosszú lenne, ha mindet sorban egymás után raknánk. Talán fél km-t tenne ki. Nem biztos. Elképzelhetetlen, hogy természet alkotta. Nem olyan ez, mint a Pince-hegyek, egyik hegy a másik mellett. Ez olyan, mintha ásva volna. De hogy melyik időben, a török korban vagy előtte, járvány vagy más miatt jött létre, arról nem lehetett hallani. A hajósi határban van, egészen a határán.) 832. Wenn d Kendr äwa am eappis rammknaufid haud „ Wenn kriaga ma des and des?”, and d Eltra itt gwißt haud, was sie tua soiled odr saga soiled, nach haud sie nu ema gseit: „Wenn s Schiff van dr Haeid raus gfahra kämmt, nach kriasch. ” „Ja, mo isch ’n s Schiff?" „En die Nei Hibl denna”, haud sie gseit. So haud sie is Kendr ema agloga, wel van dott seand kueini Schiffr rauskamma. (Ha a gyerek folyton nyafogott valamiért: És mikor kapjuk meg ezt vagy azt?, és a szülők már nem tudták, mit is tegyenek, vagy mit is mondjanak, akkor csak annyit mondtak: - Majd ha a Hajdból92 kijön a hajó, akkor megkapod. - És hol van az a 92 A homokhátság, ahol a Hajd nevű dűlő is van, a hajósi határban 20 m átlagmagasságban húzódik a falu fölött. Das Sandgebiet, wo die Flur Haeid sich befindet, liegt durchschnittlich 20 m höher als das Dorf. 173
