Schőn Mária: Hajósi sváb népi elbeszélések - Cumania könyvek 4. (Kecskemét, 2005)

A föld és a talaj

sie sollid nammgau uf Janka zum a Ma, and dr seall weatt ihn scha gsand macha. Nach haud sie aufpfackt, haud a Hei en Waga nauf kait and Kotza and a Zuadecki and a Kissé, and dea Bruadr nach nauf gleit. Nach seand sie halt ganga. Nach seand sie nakamma zu dr Enslbruck. Annach dott dana haud deanni zwaei Roß aso zoga dr Waga, so wia wenn V vol wär gsei mit ’ra großa Lascht. So schwer haud deanni Roß zoga dr Waga. Annach seand sie nemmi waitrganga, nemmi waitrganga, wel sie haud dr Waga itt kenna vaziah. Nach ischt dr Schafflar Nini raganga, and hat d Zugstrick vam Gschiarr amdreht. Amdreht äll viar, annach seand d Roß grad so futtgloffa, so wia sie vaar ganga seand. Des hat d Schafflar Nana miar dllawail vazählt. Des hätt sie itt denkt, wenn sie wär itt drbai gsei. D Roß seand scha ganz schwitzig gsei, and dr Waga haud sie itt waitrbracht. Bis sie deanni Strick amdreht haud, nach seand sie grennt.

(A Schafflar néninek volt egy fiútestvére, akin az orvosok nem tudtak segíteni, úgyhogy csak fogyott, egyre csak fogyott. Egyszer azt tanácsolták nekik, hogy menjenek át Jánoshalmára egy férfihez, az majd meggyógyítja. A kocsira szénát, takarót, dunyhát és párnát pakoltak, fölfektették a fiút, és elindultak. És mikor odaértek a Sziget-hídhoz, a két ló úgy erőlködött, mintha nagy rakomány lett volna a kocsin. Majd beleszakadtak az erőlködésbe, mégse tudtak továbbmenni. Képtelenek voltak továbbmenni, egyszerűen nem bírták a kocsit elhúzni. Akkor aztán a Schafflar nagypapa leszállt a kocsiról, és megfordította mind a négy istrángot. Utána a lovak ugyanúgy mentek tovább, mint előtte. Ezt sokszor mesélte a Schafflar nagymamám. Hogy nem hitte volna el, ha maga nem látta volna. A lovak habzottak, a kocsit mégse bírták el. Miután megkifordították az istrángokat, a lovak csak úgy futottak.)

790. En Hajosch henna ischt zwischid am Aat and zwischid dr Ensl dr Mihlamarascht d Grenzi gsei. Bis heit weatt ’s no gseit: „Jetz gang i en d Ensl naus odr en d Ensl namm. ” And sealli Leut en dr Ensl duß saged: „Jetz gang i ens Aat nei. ” ’s gait Enslbaura and Aatbaura.

(Hajóson belül a Falu85 és a Sziget között a Malom-mocsár jelentette a határt. Mindmáig így mondjuk: - Kimegyek vagy átmegyek a Szigetbe. - A Szigetben lakó emberek pedig így mondják: - Most bemegyek a Faluba. - Vannak Sziget-polgárok és vannak Falu-polgárok.)

791. Da be dr Vaadrgäßlarbruck ha ischt d Grenzi gsei. Nammwäats hat ma scha Schläg kriat. Dott haud sie scha d Buaba gschlaga. So isch vaar gsei. Abr waramm daß des aufkamma ischt, seall waeiß i itta. En meinr Zait isch scha gsei, wel i bin jang gsei. Descht gsei, ja. And seall au: Em Sanntaganamittag, wel ma z’Mittag geassa haud, nach semma en Keallr ganga als Buaba. Naus ha ma deaffa, abr rei ha ma nemmi deaffa, denn nach hat ’s scha gschnellt [wurde geprügelt]. Nach haud sie is scha gschlaga. Nach ha ma messa van die Keallr en d Gätabruck hendri laufa, odr dott rammkamma en dr Steagbruck da. Dott ischt s Meassr gsei, dott ischt en Steacka gsei, dott ischt älts gsei. D Fauscht and älts. Seall ischt dr Fehlr gsei, daß ma aisri vili seand gsei. Hat, wenn nu uein-zwie wärid gsei, nach wär des itt passiart. Abr

85 Hajós alapításakor az 1720-as években elsőnek az Aat. a ’Falu’ nevezetű rész épült fel. Vélhetően tehát igen régi keletű megosztottságról van szó. A két rész lakóinek elnevezése szó szerint Aatbaur ’Faluparaszt’ és Enslbaur ’Sziget-paraszt’, de értelme szerint inkább ’polgárt’ vagy ’lakót’ kell mondani. Hiszen ’parasztnak’ csak az az öt-hat családot mondták, akiknek 50-100 hold földjük volt.

165