Schőn Mária: Hajósi sváb népi elbeszélések - Cumania könyvek 4. (Kecskemét, 2005)
A föld és a talaj
lehet annak a gazdag embernek az aranya is elásva, aki egyszer a hajójával jött errefelé.83 Mondta is mindig, hogy aki azt megtalálja, az gazdag ember lesz.) 773. Em Hearrschaftkeallr anda danda sai en Keallr, dea ischt scha stark, stark lang danda. And da ischt a Uhr danda, dia tuat ällawail schla. Abr van wa sie ischt, van was aus, was denna ischt enn ’r, des waeißt niemand itt, wel da kan niemand itt na [hinab]. Da tä niamrd itt na kenna, dea Keallr hat niamrd itt gsiah, bishear hatt ’a no niemand erfanda. Wenn sie en sealli Keallr nei ganga seand, mo ma siecht, van dott hat ma nach dia Uhr ghert. Abr wia and mo des nagaht? Odr hob des wahr ischt? (Az uradalmi pince alatt mélyen lent már igen-igen régi idők óta van egy pince. És ott lent van egy óra, ami állandóan ketyeg. De hogy miből van, miáltal, és mi van benne, azt senki se tudja, mert oda senki lemenni nem tud. Állítólag senki emberfia oda nem tud lemenni. Ezt a pincét senki se látta, és ez idáig senki föl nem fedezte. Ha lementek azokba a pincékbe, amiket lehet látni, onnan ezt az órát lehetett hallani. De hogy hol van a lejárat és hogyan, és hogy ez igaz-e?) 774.1 bin mal neiganga en dea Hearrschaftkeallr, abr nach han i a Faarcht kriat. Dott danda gaud uf äll Saitana Weag. I han gfiarcht, i fend nemmi zruck. D Leüt haud dmal gseit, andr deamm ischt no en Keallr, nach han i denkt, itt daß da a Loch kämmt, and i fall nei. So han i ghert, andr deanni Keallr seand no Keallr, grad so wia hoba. Abr hob ’s nach eappr gsuacht hat, i waeiß niks drvu. Nach seand miar d Hildr Keallr eigfalla, nach bin i gwischt naus. (Egyszer benn jártam az uradalmi pincében, de engem aztán elkapott a rettegés rendesen. Ott lenn azok az utak mindenfelé elágaznak. Attól rettegtem, hogy nem találok ki. Az emberek mindig azt mondták, hogy ez alatt a pince alatt van még egy másik pince, és más már nem járt az eszemben, csak hogy egy lukba beleeshetek. Úgy hallottam, hogy ezek alatt a pincék alatt is vannak pincék, éppúgy, mint fönn. De hogy kutatta-e őket valaki, arról nem tudok. Hirtelen a hildi pincékre kellett gondolnom, úgyhogy sipirceltem kifelé.) 775.Mo vaar seall Kloschtr gsei ischt, van dott hert ma, sagid ueini Leüt ... Ja, abr descht jaeit wahr. Daß ma dott hert heula odr wa. D Hexa heuled. (Egyesek azt állítják ... Dehát ez se igaz! Hogy ahol azelőtt az a kolostor volt, onnan a boszorkányok visítását, visítozását vagy mit lehet hallani.) D Sandr Weigäta - A Homoki szőlők 776.1 han aisa Muattr gfraged, waramm daß sie d Sandr Weigata saged. Nach hat sie gseit: „Dramm, wel des en Sandbearg gsei ischt. Nach ischt so en Stuarm kamma, and nach hat dr Wend dr ganz Bearg usanandzoga. Nach isch glatt waara, nach haud sie Weigäta neitau. ” Des hat aisa Muattr miar äwail gseit. (Megkédeztem anyánktól, miért hívják ezeket Homoki szőlőknek. - Azért, mert ez homokhegy volt. Aztán jött egy hatalmas vihar, és a szél az egész hegyet elhordta, és elsimította a terepet. Utána beültették szőlővel. - Anyánk mindig így mondta.) 83 Vö. az 1366. számnál olvasható adattal (vgl. Punkt 1366). 160
