Schőn Mária: Hajósi sváb népi elbeszélések - Cumania könyvek 4. (Kecskemét, 2005)
A föld és a talaj
volna. És fönt a hegyen tüzes karókkal rohangásztak. Ott fönn a magaslaton állítólag éjjel tüzes durungokkal szaladgáltak.) 766. En Gaeischtabearg saiid sie friahrr hendri gi gaeischta d Hexa. Dott seand sie hendri ällawail gi tanza. (A Szellem-hegyre jártak a boszorkányok kísérteni. Odajártak hátra táncolni.) 767. All Nacht seand d Gaeischta ziemakamma em Gaeischtabearg deanna. Dott seand sie äll Nächt namm deanni Gaeischt. Deanni haud ämal en dr ndmmlig Zait messa gau. And wenn ueis dott namm ischt, seall hat au nei messa zu die Gaeischta, wenn sie en deannr Zait nakamma seand. Nach haud sie ämal gseit: „ Gang itt naus! Wel wenn deanni Gaeischta kammed, nach neammid sie di!” (A gonosz szellemek éjszakánként a Szellemek hegyén találkoztak. Minden éjszaka oda mentek át. Ugyanabban az időben mindig menniük kellett. És ha valaki véletlenül abban az időben arra tévedt, annak be kellett állnia a szellemek közé. Figyelmeztették is egymást az emberek: - Ne menj ki este, mert ha járnak a szellemek, elvisznek magukkal!) 768. Gaeischtabearg, dott sagid se, d Gaeischta kammid raus bai dr Nacht. Ma hat d Kendr vaschreckt mit seallam, wenn sie itt gfolgid haud: „Dr Gaeischt weatt scha kamma vám Gaeischtabearg hear, and weatt di holla! ” (Azt mondják, a Szellem-hegyből éjjel kijönnek a szellemek. Ezzel ijesztgették a gyerekeket, ha nem fogadtak szót: - Majd eljön a szellem a Szellem-hegyből, és elvisz!) 769. Mein Sziptnar Schogr [Schwager] hat gseit, wenn sie nammgfahra seand da Gaeischtabearg namm, bis sie seand halba neikamma, nach haud iahri Roß so gschwitzt, daß dr Schwueim ischt gstand uff ihne. Abr sie haud kenna waitrfahra. Abr gegaletscht hatt V ihm nemmi traua dotthananamm fahra. (A Sziptner sógorom mondta el, hogy ha a Szellem-hegy felé mentek át, félúton a lovak úgy elkezdtek izzadni, hogy állt rajtuk a hab. De tovább tudtak hajtani. Csakhogy a végén nem merte már arrafelé venni az útját.) Dr Keallrbearg and d Keallr - A Pince-hegy és a pincék 770. Van die Engl han i ghert, daß sie dott duß andr am Keallrbearg tanzid haud. Sie saiid rakamma vam Hemml, and häbid tanzed andr die Bearg. And ueini haud ’s gsiah. Des han i scha ghert. Abr heb 's wahr gsei ischt? Meh Leut haud so Gschiechta vazählt. (Az angyalokról azt hallottam, hogy táncoltak ott kinn a Pince-hegy alatt. Lejöttek az égből, és a hegyek alatt táncoltak. És egyesek látták. Igen, ezt hallottam. De hogy igaz volt-e. Többen meséltek ilyen történeteket.) 771. Aisan Nine, wenn V hat Ochsa ghiat an dr Wies, well ’r ischt en Bua gsei, nach ischt V nagleaga, annach hatt V d Musi ghert, nach seand d Engl vam Hemml ra kamma, and haud an dr Wies tanzed. Abr ma haud ’s itt glaubt. Ibr ’am Kanal deanna, hennawäats van die Bearg and van dr Bruck naufwäats. Dott ischt V van 158
