Janó Ákos - Vorak József: A halasi csipke útja a gondolattól a világhírig - Cumania könyvek 3. (Kecskemét, 2004)
A Csipkeház
Délelőtt érkeztek a nobilitások. A városháza dísztermében gyülekeztek, majd onnan vonultak a Csipkeházhoz, ahol a díszbe öltözött csipkevarrók virágcsokrokkal köszöntötték az államtitkárt. Az ünnepséget megnyitó beszédében Fekete Imre polgármester a halasi csipkéről beszélt. Mélyenszántó szavait az államtitkár hasonló ihletett hangú beszéde követte. Azután a városi dalkör énekelt, majd az előkelőségek beírták nevüket a Csipkeház akkor megnyitott vendégkönyvébe. Ezután kerülhetett sor arra, hogy 20 fillér ellenében az idáig a vásártéren szorongó utasok is megtekinthessék a halasi csipkét. Délben az előkelőségeket a város az Úri Kaszinóban látta vendégül, ahol köszöntő köszöntőt követett. Délután a sportpályán négy meghívott környékbeli gyöngyösbokrétás tánccsoport és egy női tornászcsapat szórakoztatta a budapestieket. Az ünnepélyt a szabadtéri színpad előtti májusfa alatt hajnalig tartó táncvigalom követte. Másnap az ország valamennyi újságja a halasi Csipkeház avatását visszhangozta. A mozik híradóikban fél évig is vetítették az ünnep eseményeit, amelynek egyes részleteit hangos filmszalagra is felvették. A Csipkeház avatását követően néhány hét múlva az angol rádiótársaság tízperces budapesti adásában adott hírt a halasi csipkéről. Az angolok kevés szóval is sokat mondtak, - a csipkét világcsodának minősítették. A Csipkeházat az IBUSZ bekapcsolta rendszeres idegenforgalmi vonalába. S bár a legtöbb Halason megforduló külföldi vendég nem volt csipkeszakértő, a halasi csipke minden látogatóját lenyűgözte, s egymaga helyt állott Kiskunhalas idegen- forgalmáért. Dr. Fekete Imre polgármester nyári szabadsága idején Párizsba utazott. A párizsi magyar követség segítségével sikerült a francia főváros legelőkelőbb helyein propaganda képeket elhelyezni a halasi Csipkeházról s a halasi csipkéről. Két nagy párizsi luxusszálló halijainak vitrinjeiben megjelentek a halasi csipkék. Példájukat csakhamar további neves szálloda követte, de helyet kapott a halasi csipke Párizs legragyogóbb ékszerüzletének a kirakatában is. Egy luzerni cég pedig a svájci bizományos szerepét vállalta magára. Az Országos Iparművészeti Társulat a kereskedelemügyi miniszter megbízásával pályázatot írt ki halasi csipketervekre. Az IBUSZ pedig ízléses, fényképekkel ellátott és Sütő József esztétikai méltatásával nagyobb példányszámban elkészíttette a halasi csipke idegenforgalmi propaganda füzetét. Ezalatt Kiskunhalason egymást követték a legkülönfélébb címen, sajnos nem minden esetben a csipke rangjához mért idegenforgalmi rendezvények. Az idegenforgalmi szervek azonban most már Kiskunhalast és a Hortobágyot Budapest idegenforgalmi „hinterland”-jává nevezték ki. A kormányzat határozott célul tűzte ki, hogy a magyar népművészetet, mint idegenforgalmi értéket, a legteljesebb mértékben kiaknázza. Bornemissza Géza iparügyi miniszter az Iparművészeti Társulatban fejtette ki a konnány erre vonatkozó intencióit: „... Az iparművészet feladata, sőt kötelessége megmutatni 86
