Janó Ákos - Vorak József: A halasi csipke útja a gondolattól a világhírig - Cumania könyvek 3. (Kecskemét, 2004)
Markovits Mária, „a halasi csipke édesanyja”
maguk is csipkeöltések voltak. A ma ismert legrégebbi darabokon az egyszerű szálhúzásnál s a kettős áttöréseknél alkalmazott új szálak megfelelően érzékeltetik, hogy már a legegyszerűbb eljárással milyen meglepő eredményeket érhet el a kézimunkázó. Az átlóként behúzott vendégszálak, a keresztezések összefogására alkalmazott pókozás, a keresztszálak változatos elrendezése, összefonódása kiindulásai lehettek a Markovits Mária által keresett csipkeöltéseknek is. Az egyszerű eljárás nyomán előállott művészi összhatástól már valóban csak egy lépés volt ugyanennek a technikának az alkalmazása a varrott csipkében. Az ismert legrégebbi mintakendők a halasi csipke születésével egy időben készültek, ilyenek varrására Markovits Mária már korábban is ösztönözte tanítványait. A megfelelő csipkeöltések alkalmazási módja mellett külön problémát jelentett Markovits Mária számára a Dékáni-tervek motívumteste, az úgynevezett mintatest megalkotása. A kontúrral határolt mintatestnek az öltésminták hátteréből tisztán, egységesen kellett kiemelkedniük. Markovits Mária a sokféle hímzésöltés közül végül is a legegyszerűbbet, de talán a legnehezebbet, a sima beszövést választotta a mintatest megjelenítésére. A kontúrszálakként alkalmazott „zsinórt” a mestemő több szál összefonásával tanítványaival szintén műhelyében készíttette el. Amikor néhány hét múlva a mestemő az első két halasi varrott csipkét Dékáni Árpádnak megmutatta, a rajztanár felkiáltott az elragadtatástól: - Igen, ez az! Ezt valahogy így gondoltam én is! Az éles szemű Dékáninak elég volt egyetlen pillantást vetni az elkészült csipkékre, hogy átvillanjon rajta a felismerés: Megszületett az új magyar művészi varrott csipke. Kifizette a mesternő és a tanítvány munkadiját, s a csipkékkel végiglelkendezte a várost. A „kun csipkét” szorgalmazó Zseny József Dékánihoz hasonlóan megelégedéssel fogadta a két csipkét. Osztotta Dékáni véleményét: Ez az a csipke, amire várt. A legyezőt hajlandónak mutatkozott azonnal megvásárolni, de Dékáni, aki már csipkéje jövőjét latolgatta, ragaszkodott az első darabokhoz. Zseny, mint előzőleg is, újból támogatásáról biztosította a tanárt. Néhány nap múlva Dékáni rögtönzött előadás keretében bemutatta csipkéit a kiskunhalasi Nőegyletben is, melynek ez idő tájt jegyzője volt. Az egyesület, mely előzőleg éveken keresztül még csak tárgyalni sem volt hajlandó Dékáninak a hasznot hajtó kézimunka meghonosítása érdekében tett indítványairól, most a csipkéket látva és a sikeren felbuzdulva, vállalta hat szegény sorsú halasi lány csipkevarrásra való taníttatását Markovits Mária műhelyében. így jött létre 1902 őszén az első halasi Csipkevarró Tanműhely Markovits Mária irányításával. Néhány nappal az új magyar varrott csipke megszületése után Dékáni már gondoskodott Kiskunhalason a csipkevarrás háziipari megszervezéséről, valójában azonban már jóval nagyobb távlatokat keresett a csipke számára. A következő napokban Budapestre utazva a kész darabokat az Iparművészeti Társulatnak is bemutatta. A várt hatás itt sem maradt el. A szerencsés iparmüvésztanárt az elismerések özönével fogadták, s biztosították, hogy csipkéi számára a Társulat karácsonyi kiállításán megfelelő helyet biztosítanak. 36
