Benedek Gyula - Kürti László: Bene, Lajos és Mizse oklevelei, történeti dokumentumai 1385-1877 - Cumania könyvek 2. (Kecskemét, 2004)

Lajosszállása [Lajus-Szállása], Mizseszállása [Miste-haza-szállása], Orgovány

Szabadszállás [Szabad- Szállás],

Az irat nyomtatott másolat, amely 1742-ben készült Pozsonyban, része egy végig latin nyelvű ősnyomtatványnak. Ez az ősnyomtatvány gyűjteményesen foglalja magába az Esztergomi Egyházmegye 1016 és 1734 között tartott egyházi zsinatainak a jegyzőkönyveit.

P. Carolus Péterjfy: Sacra concilia esclesiae Romano-Catholicae in Regno Hungáriáé. Posonii Anno M.DCC.XL1I., Pars Secunda. 270.

Az összeírásból nem derül ki egyértelműen, hogy működő plébániákról van-e szó, vagy csupán a jogfolytonosságot rögzítő „emlékeztető” a rendeltetése.6 7 Azt viszont egyértelműen bizonyítja, hogy a Kis- és Nagykunság a keresztség felvételétől kezdve az Esztergomi Egyházmegye egyházigazgatása alatt állt, legalább a reformáció kezdetéig (kb. 1570-ig).8

6. Itt a nagykun települések hasonló összeírását hagytuk ki.

7. Ezzel kapcsolatban megjegyzendő, hogy a kiskun települések felsorolásában nem szerepelnek a plébánosok nevei, míg máshol névszerint felsorolja a függelék a helyi egyházak vezetőit. Ez értelmezhető úgy, hogy nem voltak ilyenek a Kiskunságban, de úgyis felfogható, hogy a távolság miatt nem tudták összeírni az egyházak vezetőit.

8. Ez a tény sejtetni engedi, hogy az esztergomi egyház levéltárában a Kiskunság történetét illetően a jövőben eredményes kutatást lehet végezni.

82