Benedek Gyula - Kürti László: Bene, Lajos és Mizse oklevelei, történeti dokumentumai 1385-1877 - Cumania könyvek 2. (Kecskemét, 2004)
Nemesek Olasz [Olaz] Tamás, Olasz Gergely Saját birtokjog semmi [Propria domini nulla]4 Földbér [Census] Szent György ünnepén fizetnek 7 forint 25 dénárt, Szent Mihály ünnepén fizetnek 7 forint 25 dénárt, Munkadíjat [Censum Servilem] a téli szolgálatokért ......7 forint 25 dénárt, Királyi portaadó [Dica regia]5 A királyi portaadóban [rovásadóban] évenként kettő határidőben - tudniillik Szent György és Szent Mihály ünnepén fizetnek 23 forintot, A salétromsó főzésért [Pro coctione salis nitri] fizetnek évenként 18 forintot6; A törököknek készpénzben semmit nem fizetnek, hanem az összes földbért és az igényelt munkavégzéseket 50 [darab] százfontos salétromsó főzésével váltják meg, A török császárnak a dikában 37 forintot fizetnek; Terményadó [Ako] A terményadóban tartoznak; Őszi búzából 8 Vi vékával, árpából 8 Vi vékával, vajból 8 pinttel, sajtból 11, túróval együtt; Ajándékozás címén kettő vágómarhát, vagy 12 forintot [adnak], Borokat árusítanak7 egyszer kettő, másszor egy alkalommal; A tiszttartónak [officiali] a terményadóban tartoznak: Őszi búzából 11 Vi vékával, Árpából 11 ¥i vékával, Szalonnát adnak neki kettőt, vagy helyettük [pro eis] hat forintot, A szolgálatok fejében adnak neki 7 forint 25 dénárt, A hópénz fejében [pro pecunia mensuali] [adnak] 12 forintot; Ajándékot [mulctus] is kap a tiszttartó, 4. Azaz a minden bizonnyal armalis nemeseknek sem volt birtokuk, hanem a kun jobbágyok sorsában osztoztak. 5. A királyi dika (dica regia) - másképpen kapuadó, portaadó, avagy rovásadó - a 16. századtól magába foglalta a hadiadót is. A kiszámításának az alapját a porta képezte, függetlenül az egykenyéren élők számától. Egy-egy porta után általában 2-3 forintot kellett fizetni. 6. A hódoltság előtti időkben ezt természetben kellett teljesíteni. 7. Azaz a földesúr - jelen esetben az őfelsége - borát kellett árusítani évenként egy, vagy kettő alkalommal. 73
