Benedek Gyula - Kürti László: Bene, Lajos és Mizse oklevelei, történeti dokumentumai 1385-1877 - Cumania könyvek 2. (Kecskemét, 2004)

6. MÁTYÁS KIRÁLY BIZONYSÁGLEVELE ARRÓL,

HOGY A MIZSE-SZÉKHEZ TARTOZÓ KUNOKAT FELMENTI A KAMARA HASZNA ADÓ FIZETÉSE ALÓL, EGYÚTTAL A FÖLDBÉRÜKET 53 ARANYFORINTRÓL 40 ARANYFORINTRA CSÖKKENTI

1469. szeptember 26.

"Mi Isten kegyelméből Magyarország, Csehország, stb. királya1 adjuk emlékezetül a jelenlegi [levél] tartalmával tudatva mindenkinek, akit illet;

hogy mi némely híveinknek - a felségünk Mizse-székéhez1 2 tartozó valamennyi kun hívünk érdekében tett - alázatos könyörgésére, azokat a jelenleg és a jövőben [élő] kunokat az országlakosainkra egyetemlegesen kivetendő kamarai hasznok megfizetése alól [a solucione lucri camerae nostrae]3, valamint bármely közadó terhétől [onere quarumcunque contributionum]4 - kiváltképpen azért, mert magukat ezek alól régtől fogva felmentettnek mondják - ebből következően őket a fennálló állapotukból kiemelni és felmenteni rendeljük:

Továbbá azoknak a [Mizse-székhez tartozó] kunoknak a királyi földbérünkből [de censu nostro regali]5 - tudniillik azok által a királyi felségünknek évenként Szent György napja és Szent Mihály napja körül fizetendő 53 aranyforintból a királyi kegyünkből 13 aranyforintot örökre levonni és csökkenteni rendelünk;

És az ilyesféle [csökkentett] földbérünket csak 40 forintra redukáljuk mégpedig úgy hogy azok a kunok rendre az egymást követő örökös időkben 20 aranyforintot a mártír Szent György ünnepe körül, [míg] a többi 20 aranyforintot a Szent Mihály arkangyal ünnepe körül évenként tartoznak és köteleztetnek a fenségünknek földbér gyanánt fizetni, pontosabban a jelenlegi [levél] erejével [ezeket a pénzeket] vesszük el és vonjuk magunkhoz;

1. Mátyás 1458. január 24 és 1490. április 6 között volt magyar király.

2. A Mizse-szék kifejezésből arra lehet következtetni, hogy Mizse tiszttartósági székhely volt a Felső- Kiskunságban a középkorban.

3. A kamara haszna (később portaadó, majd királyi dica) országos, rendes, felségjogon szedett királyi jövedelem, amelyet portánként 18 dénárban határoztak meg a kezdetekben, Mátyás alatt fokozatosan beolvadt a rendkívülinek nevezett hadiadóba.

4. A contributio-nak van egy általános jelentése, miszerint hozzájárulás az állami szükségletek fedezéséhez. A kifejezés használata a 16. század végétől vált általánossá és ettől az időtől gyakorlatilag a kamara haszna (lucrum camerae) - és a hadisegély (subsidium) adók gyűjtőneve. Ennek a fizetése alól 1723-ig a nemesek sem voltak teljesen felmentve.

5. A földbér, azaz a hűbér (feudum) a feudalizmus legalapvetőbb adója, amelyet az úrbéres föld használatáért kellett fizetni évenkénti kettő határidőben pénzfizetéssel.

28