Benedek Gyula - Kürti László: Bene, Lajos és Mizse oklevelei, történeti dokumentumai 1385-1877 - Cumania könyvek 2. (Kecskemét, 2004)

Palugyay Imre ifj: Magyarország történeti, földirati és állami legújabb leírása. III. kötet Jász-Kun-kerületek s Külső Szolnok vármegye leírása. Pest 1854. 292., 292-293.

A második kataszteri felmérés az egész országban 1850-1860 között zajlott. A felmérésnek az volt az alapvető feladata, hogy településenként felmérje egyrészt a művelésbefogott földek ugrásszerű gyarapodását,1 valamint a művelési ágak átstrukturálódását,1 2 ami által a kincstár nagyobb és arányosabb - esetenként igazságosabb - adókivetést tervezett. Országosan egységesítette a térmértéket is.3

1. Az ugrásszerű gyarapodást elsősorban a folyók, (Tisza, Duna, Körösök) szabályozása, valamint az árvízi mentesítés (gátak építése) okozta.

2. Az átstrukturálódás következtében fokozatosan nőtt a szántóföldek, a szőlők, a kertek részaránya, amelyekre nagyobb adót lehetett kivetni. Ugyanakkor csökkent a nádasok és legelők területe. Az utóbbi miatt az állattenyésztés fokozatosan leszálló ágba fordult.

3. Vagyis hivatalossá tette a katasztrális holdat (1600 négyszögöl) az évszázadokon át használatos magyar holddal (1200 négyszögöl) szemben, még 1850-ben.

210