Benedek Gyula - Kürti László: Bene, Lajos és Mizse oklevelei, történeti dokumentumai 1385-1877 - Cumania könyvek 2. (Kecskemét, 2004)
87. LAJOSMIZSE FÖLDRAJZI HELYEI A MÁSODIK KATASZTERI FELMÉRÉS TÜKRÉBEN 1851. február 6. és 1861. február 3. „Buda-Pesti adókerület Kunszentmiklósi [Kun Sz.Miklósi] járási biztosság; Leírása Lajos Mizse és fél Bene adóközségben létező dűlőknek és mezőknek; [A dűlők neve] [ A művelési ágak] [A kiterjedés kát. holdban és négyszögölben]1 Birka járási dűlő rét,1 2 legelő, erdő, szántó 3325 1075 Ladányi dűlő szántó, legelő, erdő 2393 763 Kerekegyházi dűlő szántó, rét, legelő 690 395 Ffozer] József düleje szántó, rét, legelő 282 370 Cethalmelléki alsó dűlő legelő, erdő, 823 1083 Pesti Mihály düleje szántó, rét 94 Szőke János düleje szántó, rét 73 1004 Rózsás kút düleje szántó, legelő 273 9 Cethalmelléki felső dűlő legelő 87 83 Csődör dűlő legelő, erdő 685 339 Kollár Imre düleje szántó, rét 2055 838 Pesti országút düleje szántó, rét, legelő 999 1251 1. A kataszteri hold területi mértékegységet (1600 öl) az osztrák császári hatóságok 1850-ben vezették be Magyarországon, felváltva az évszázadok óta alkalmazott magyar (kis) holdat, amely 1200 négyszögöl területet foglalt magába. Először a magyarországi második kataszteri felmérés alkalmával használták. 2. Az aláhúzott művelési ágakat az 1861. február 3-án végrehajtott határszemle (művelési ág revideá- lás) alkalmával újdonságnak találták a szemlén résztvevők, míg a pontsorral aláhúzott művelési ág megszűnt 1861. február 3-ra. 199
