Benedek Gyula - Kürti László: Bene, Lajos és Mizse oklevelei, történeti dokumentumai 1385-1877 - Cumania könyvek 2. (Kecskemét, 2004)

lóiból bírják azt a hasznot, amelyet eddig is bírtak, továbbá a kunjaink is bírják ugyanabban a szállásban ugyanazt a hasznot, amelyet bírtak;

Akarjuk ezenkívül, hogy mától és a jövőben a szóban forgó (Asszonyszállás) helyszínén senki kun ne lakjon, de ugyanaz a mondott [Szeged] város és az ugyanazon kunjaink örökös pusztaként [semper pro predio] az előrebocsájtott módon használhassák;

És mindazonáltal minden korábbi levelet - amelyeket amíg élt a néhai Mizsér [Miser] János az ugyanezen városunk bírája, az ugyanő halála után pedig a Beneszálláson lakó deák, a kun Antal [Anthonius Literatus comanus in Benezallassa commorans] ugyanannak az [Asszonyszállása] szállásnak az ajándékozásáról megszerzett és azzal, hogy ezt a Szeged városunk ellenében tette és ezáltal a használatos földek nagy részét azon városunktól eltulajdonította érvénytelenítettük ill. erőtlennek nyilvánítottuk;

Ezenfelül megengedtük és meghagytuk Szeged városunknak és a közösségének, hogy ők ott a kunjaink mezeiben és más a Duna és a Tisza folyók közötti mezőkben szabadságot bírjanak és azokban élhessenek, amint az szabad volt és használtatott Magyarország régi királyainak, tudniillik az elődeinknek a kegyes engedelméből;

Pontosabban akarjuk, érvénytelenítjük, megengedjük és hozzájárulunk ezen levelünk erejével, valamint a közhitelű bizonyságával, amelyre a Magyarország királya által használt titkos pecsétünket nyomtuk;

Kiadatott Csanádon [Chanadini] a Szent Szűz Mária menybemenetelének az ünnepét követő legközelebbi harmadik napon [augusztus 17-én], az Úrnak az 1462.-ik évében;

[....I4

Az oklevél átírás ugyancsak Mátyás király 1469. október 8-án kelt kiváltságlevelében. Teljes szövegű, latin nyelvű, kettő sora nehezen olvasható a papír hajtogatás mentén történt kitörése miatt.

Nyomtatásban Reizner János közölte latin szöveggel, 1900-ban.5 OL DF 210919

4. Itt egyrészt Mátyás király 1469. október 6-án kelt megerősítő levelének a záró részét hagytuk ki 31 nyomtatott sor terjedelemben, másrészt 19 nyomtatott sor terjedelemben a világi és az egyházi méltóságsort.

5. Reizner János: Szeged története. IV. kötet Szeged 1900. 57-58.

19