Benedek Gyula - Kürti László: Bene, Lajos és Mizse oklevelei, történeti dokumentumai 1385-1877 - Cumania könyvek 2. (Kecskemét, 2004)

69. A JÁSZBERÉNYI TANÁCS ESEDEZÉSE A KERÜLETI FŐKAPITÁNYHOZ, HOGY AZT A VESZTESÉGET, AMELYET A VÁROS SZENVED A MIZSEI CSŐDÖRÖS ISTÁLLÓBAN LÉVŐ KATONÁK KENYÉRELLÁTÁSA KÖVETKEZTÉBEN, KÁRPÓTOLJÁK ILLETMÉNYPÉNZTÁRBOL 1788. május 14. „Tekintetes főkapitány úr! Alább is megírt kiváltságolt [Privilégiáltt] Jászberény [Jász Berény] városa bírája és tanácsa alázatosan esedezik, hogy mivel az mizsei pusztán őfelsége csődörei mellett lévő katonák ezen város által adni szokott kenyér porciókat csak 2 krajcárokkal fizet­nék: az Őfelsége által kegyelmesen hozzáengedett [applacidált] harmadik krajcárnak illetmény pénztárból [e cassa concernenti] leendő megfizetése kegyesen engedtessék meg [resolváltasson], a következő okokra nézve, úgymint: Először [Primo]: A gabona fölötte nagy áru lenne, igen nehezen esik a jászberényi közönségnek [Communitasnak] az illő [Competens] áron is alól szolgáltatni [admi- nistrálni] a kívánt kenyéradagokat [portiokat]; Másodszor [Secundo]. Annyival is inkább, hogy azon [az] mizsei pusztán hágó csődörök1 nem csupán Jászberény városa [Bereny várassa], hanem az egész tekinte­tes kerület [Inclytus Districtus] részéről tartattatnak az megírt helyen. Következőkép­pen nemcsak illendő, hanem éppen igazságos, hogy [az] minden utánajáró terhek kö­zösek légyenek; 1 2 íratott Jászberényben 1788 május 17-ik napján [Signatum J. Bereny die 14 a May 1788]; N. N. Jászberény városa bírája és tanácsa” Az irat magyar nyelvű, kevés latin műszóval. Másolat. A borítóján a címzés a következő: „Az Tekintetes Jász és két Kun kerületek [Districtusok] főkapitányánál, Tekintetes Rákosi Boros Sándor úrnál, Jászberény városa 1. Az iratból választ kapunk arra, hogy a belterül]ethez a dél-délnyugati oldalon csatlakozó dűlőt miért nevezik Csődör-dülőnek még a múlt században is. Az 1861-ben végzett kataszteri felmérés szerint pl. 685 katasztrális hold és 339 négyszögöl a területe és legelő, valamint erdő volt. (Lásd az 1851. február 6-án és 1861. február 4-én kelt iratot. 2. Jelenleg nem tudjuk, hogy végülis milyen megoldás született. 160

Next

/
Oldalképek
Tartalom