Benedek Gyula - Kürti László: Bene, Lajos és Mizse oklevelei, történeti dokumentumai 1385-1877 - Cumania könyvek 2. (Kecskemét, 2004)

2. I. ULÁSZLÓ KIRÁLY BÍZÓNYSÁGLEVELE ARRÓL, HOGY GYÖRGY BUDAI DEÁK ÉS TRUMPETARIUS PÉTER HŰSÉGES SZOLGÁLATAIÉRT TÖBBEK KÖZÖTT NEKIK ADOMÁNYOZTA LAJOSÜLÉSE ÉS FELDEÁK PUSZTÁT,

ÍGÉRVE HOGY AZ ADOMÁNYOZÁST KÉSŐBB KIVÁLTSÁGOS LEVÉLBEN ERŐSÍTI MEG

1444. január 19.

„Mi Ulászló, Isten kegyelméből Magyarország, Lengyelország, Dalmácia, Horvátország, stb. királya,1 Litvánia főhercege, valamint Oroszország trónörököse a jelenlegi [levelünk] rendjén tudatjuk mindenkivel, akit illet;

Hogy mivel a [királyi] gondoskodásunk egyéb gondjai közepeit a mi kötelességünk hogy az alávetettek az ajándékozást illetően méltóbb viszonzásban részesüljenek, ha azok a hűségen túl mutató nagyobb jelentőségű szolgálatokat mutatnak fel és alázatos kedvezésben részesítenek [bennünket];

Ennélfogva kötelező, hogy illő figyelmet fordítva azon a hódolás változatos formáira, az őszinte hűség érdemeire, valamint a készséges alázat eltökéltségére - amelyekben a híveink: a budai deák, György és Trumpetarius Péter ennek az országnak és a néhai felséges uralkodóknak: Zsigmond úr* I. 2 [német-római] császárnak és Albertnek3 ezen Magyarország királyainak, az elődeinknek, a királyi udvarukat mindig követve-;

És végül mivel nekünk ezen országunk, kormányzásában azonnal az erre történt megválasztásunk után - a felségetekkel vállvetve - néhány szükséges hadjárat végrehajtásában tiszteletre méltóan és odaadóan megnyilvánultak és kiváltképpen maga [György úr budai deák] az erdélyi részeinkben a székelyek és több városunk, továbbá

1.1. Ulászló 1440. március 8 és 1444. november 10 között volt magyar király. Jagelló Ulászló lengyel király fia, akinek az édesanyja Nagy Lajos magyar király lánya. III. Wladislaw néven 1434-től lengyel király.

Mint ellenkirály erőhatalom útján került a magyar trónra a köznemesi tábor érdekeit képviselő Hunyadi János és a Rozgonyi Simon egri püspök által vezetett „párt” segítségével az utószülött és már megkoronázott V. László ellenében, akit a Garai László és Szécsy Dénes esztergomi érsek által vezetett „párt” segített a trónra.

I. Ulászló katonai kísérettel 1440. május 21-én vonult be Budára, ami egy kétéves polgárháború kezdetét jelentette. 1440. június 29-én a rendek hűséget esküdtek neki, ugyanakkor érvénytelenítették V. László megkoronázását. A polgárháborúban az I. Ulászlóval szembenállókat Erzsébet királynő - V. László anyja - vezette, akiknek a halálával (1442 december 17) a polgárháború I. Ulászló győzelmével véget is ért.

Ezt követően I. Ulászló minden erejét a magát aktivizáló török ellen fordítva „hosszúhadjára- tot”(1443. július 22 - 1444. január 25) indított, amelyet sikerrel hajtott végre.

A sikeren felbuzdulva - pápai buzdításra - még 1444-ben újabb balkáni hadjáratot indított a török ellen, amikor is a várnai csatában (1444. november 10) életét veszítette.

2. Zsigmond 1387. március 31 és 1437. december 9 között uralkodott.

3. Albert király 1438. január 1. és 1439. október 27. között ült a magyar trónon.

14