Benedek Gyula - Kürti László: Bene, Lajos és Mizse oklevelei, történeti dokumentumai 1385-1877 - Cumania könyvek 2. (Kecskemét, 2004)
62. A MIZSE PUSZTÁN ALKALMAZOTT PÁSZTOROK SZÁMBAVÉTELE ÉS SZEMÉLYLEÍRÁSA 1769. május 28. „A pásztorok öszseírása [conscriptiója] és azok személyeinek és azok státusának [Staturájoknak] leírása [Descriptiója], amely szerint az leveleik kinek-kinek kiadatott;1 Nagy Mihály úr gulyája mellett1 2 Gulyás Kovács korábban Bozsó [alias Bosó], szökés, göndörforma hajú, kb. 37 esztendős, középszerű [magas], Az elsőbojtárja Torma Ferenc, gesztenye hajú, szőkén most ütődik a bajusza, hosz- szú hajú. Kb. 22 esztendős, A második bojtárja Bus Pál, gesztenye hajú, hites szájú, élőiről három foga hiányzik, kb. 20 esztendős, Egy lakossá3 Gombkötő Ferenc, himlőhelyes, gömbölyű képű, gesztenye színű hajú, hátra fésüli a haját, nagy homloka vagyon, kb. 16 esztendős; Kontsek János uram falkája mellett való gulyás Gulyás Káposztás [Káposztás] József, vernyeges4 ábrázatú és hajú, középszerű állású, kb. 36 esztendős,. Vagyon két bojtárja és egy lakossá, Az elsőbojtár Terenyi Mihály, szőke bajuszú és hajú, középszerű termetű, kb. 20 esztendős, Lakosa Nagy Mihály [Jászjberényi fi, barna hajú, bajusztalan, kb. 18 esztendős; [Jász]berény város gulyája mellett Számadó gulyás Kiss István, vernyeges hajú és bajuszú, alacsony termetű, kb. 32 esztendős, Két bojtárja [van]. Az első bojtár Baranyi István, félszemű, himlőhelyes, szökés bajuszú, bodor hajú, kb. 22 esztendős, A második bojtár Magyar Mihály, himlőhelyes, gesztenye hajú, kb. 20 esztendős. Lakosa Kiss Mihály, szőke, gesztenye hajú, kb. 14 esztendős, Mindnyájan [jász]berényi fiák; 1. A személyleírás nyilván azonosításra szolgált a Mizsén esetenként megjelenő hivatalos személyek számára. 2. A gulya, a falka tulajdonosok lakhely szerinti illetékességét nem lehetett megállapítani, de többségük jászberényi lehetett.” 3. A lakos főzött és tartotta a rendet a cserénynél, általában a cserényre vigyázott. A kiskunhalasi lakossal szemben, aki mindig tapasztalt és idősebb ember volt, az itteni lakosok mind gyermekek. Bővebben erről Nagy Czirok László, Pásztorélet a Kiskunságon. Budapest, 1959. 41. 4. A vernyeges szó jelentését nem tudtuk tisztázni, mert nem találtuk az általunk ismert régi magyar szógyűjteményben. 146