Benedek Gyula - Kürti László: Bene, Lajos és Mizse oklevelei, történeti dokumentumai 1385-1877 - Cumania könyvek 2. (Kecskemét, 2004)

59. A JÁSZBERÉNYI KÜLDÖTTEK JELENTÉSE A TANÁCSNAK A MIZSEI, A LAJOSI ÉS A BENEI PUSZTÁK HATÁRJELEI FELÚJÍTÁSÁRÓL,

VALAMINT A KORCSMA ÉPÍTÉS ELŐKÉSZÜLETEIRŐL

1762. május 5.

„Az 1762-ik évben május 5-ik napján [Anno 762 die 5 May] [az] tanács gyűlése alkalmatosságával;

Nemzetes íványi István főbíró uraimék jelentették [referálták], [hogy] odaalá lévén a pusztákon, mind a mizsei, lajosi és benei pusztáknak a határit a körüllévő körösi, kecskeméti és kerekegyházi résziről jászárokszállási [Árokszállási] szomszéd uraimékkal1 egyenlő akaratból megújították;

Nemkülönben a pusztákon építendő korcsmáknak szükséges köveinek megszerzéséiben is eljárván jelentették [referálták], hogy az körösi Csukásban1 2 éppen épen alkalmatos kő találkozik. És már ugyan a körösi professzor [professor] úrnak kirakott kövei is volnának, melynek [az] eladására, hogy szándéka volna, róla tájékoztattak [informáltat- tak]. Ha azért azon kész követ megakamánk venni, [úgy] szükséges [az] említett profesz- szort iránta megkeresni;

Téglaégetés iránt is a kecskeméti téglamesterekhez az haszonbérlőt [árendást] béküldvén avégre, hogy a pusztán annak való alkalmatos helyet megnézetik. De azoknak sok felvállalt munkájuk lévén ki nem jöhettek, sem pedig az építést fel nem vállalhatták, hanem ebben miképpen hasznosabban kellessék eljárni [proceálni] a Nemes Tanács eleibe terjesztetik;

Mely iránt is eképpen gondolkodik a Nemes Tanács, hogyha elegendő kő találtatik a Csókásban3/: melyre már engedelem vagyon körösi uraiméktól:/ csak kőből építessenek fel a korcsmák pincéi. Most pedig először ezen esztendőben csak a Csontos határnál4 kezdődjön el. Annakutána a többi is apródonként véghez mehet;

A professzor urunk köveinek a megvevésére penig - úgy több köveknek a megvágat- tatására is - nemzetes íványi István főbíró urunk és Lakatos Antal tanácsos senator urunk Kőrösre kiküldetnek [deputáltattnak];5

Az írás bemásolás a jászberényi tanács közgyűlési jegyzőkönyvébe. Végig magyar nyelvű, latin kifejezésekkel tűzdelve.

SZML Protocollum Decisionum Senatorialium [Jaszbereniensium]

Anno. 1760 usque 1763 inclusive Emanatorum. Nr.3. 5. kötet 175-176.

1. A jászárokszállásiak azért voltak szomszédok, mert Kerekegyháza felét haszonbérelték.

2. Csókás-erdőnek a Nagykőröshöz tartozó része, csatlakozik a Lajosmizsén lévő Csókás-erdőhöz (annak folytatása).

3. A Csókás azonos volt a Csókás-erdővel. Lásd a közölt térképen, a mai belterülettől keletre, kb. 8 kilométerre, Nagykőrös határain belül.

4. A Csontos-határ: dűlő Lajosmizse központjától kelet-délkeletre kb. 9,7 km-re, ahol a keleti csücske hármashatárt képez Kecskeméttel és Nagykőrössel.

5. Az építési előkészületek gyorsan követték egymást, mert a tanács a következő ülésén - 1762. május 29-ikén - már a szóban forgó követ szállítási költségeiről is határozott. Miszerint a tégla ezerének, úgy a kövek öleinek a szállításáért 85 pénz kifizetését engedélyezte "Kiss András úrnak és társainak", (Ugyancsak az 5. kötet 187. oldal).

140