Benedek Gyula - Kürti László: Bene, Lajos és Mizse oklevelei, történeti dokumentumai 1385-1877 - Cumania könyvek 2. (Kecskemét, 2004)
gye a tekintetes és született nemes Kun Zsuzsanna ispánjával, továbbá az ugyanazon andrásianus Kun Zsuzsanna úrnő alávetettjeivel: Fejes [?] Péterrel és Tóth Sándorral, nemkülönben Ulicsányi Pállal, a tekintetes és született nemes Zlinszky József főszolgabíró úr4 gyóni alávetettjeivel; Ezután Esső puszta részéről az egyaránt nemzetes Mátyási Mátéval, az újfalusianus úrnő felügyelőjével, valamint a dedinszkianus haszonbérlő Kossuth József tiszttartójával; Továbbá Tatárszentgyörgy részéről az Öméltóságához [Grassalkovich Antalhoz] tartozó fentebb már megnevezett tiszttartókkal; Végül a jászokhoz tartozó Bene és Mizse puszták törvénytudóival, valamint a mezővárosi tanácsosaival: Decsi István elsőbíróval, Kállai András, Kovács Ferenc, Fülep Mátyás, Koncsek János esküdttanácsosokkal, továbbá Jászberény mezőváros esküdtfőjegyzőjével Nagy Györggyel, nemkülönben Gara Istvánnal és Lukácsi Benedekkel, jászladányi tanácsosokkal;5 Valamint a közhitelű bizonyságként összehívott Gubcsi Gábriel, valamint Juhász János hasonlóképpen ceglédi tanácsosokkal; Vacs puszta részéről az abban felerészben birtokos fent már szóban forgott Zlinszky József úr azon embereivel akik a gyóni részről jelen voltak;6 Ugyanazokat a határjeleket - a beillesztett közbe eső határjelekkel - az összes fél kinyilvánított, számba vett és elfogadott emberei által, ellentmondó nélkül felújíttatni [rendeltük], valamint gondoskodtunk arról, hogy a [határjelek] láthatóak legyenek földhányások összehúzásával; Mint rendkívüli [csupán] az történt, hogy a hatodik renden7 az Örkény és Bene között azon határjel, amely az emelkedettebb Strázsahegy nevezetű domb /: amely alatt tudniillik balról a Katonák-kútjai nevezetű gödrök találhatók:/ hitványabb homokjában, a szokásos helyen volt, a szelek hevessége miatt teljesen megsemmisült és ilyenformán az ugyanott lévő homokból nem lehetett kialakítani semmi új szilárd [határjelet]; Ezért a [résztvevő] felekkel egyetértésben ettől a határjeltől [távolabb egy] jobb helyen, egészen a Madaras-tó8 mellett lévő régi határjelnél, hasonlóképpen a közbeeső [határjelnél],9 az egyenes vonalat követve, attól Strázsa-hegy dombtól [ab eodem olle 4. Zlinszky József Pest-Pilis és Solt törvényesen egyesített vármegyéknek volt a főszolgabírója. 5. A jászberényiek mint Lajos, Mizse és fél-Bene haszonbérlői, a jászladányiak, mint a másik fél-Bene haszonbérlői voltak jelen a határjáráson. 6. Lásd a Gyónról szóló bekezdésben felsorolt személyeket. 7. A hatodik renden (azaz határszakaszon) - Mizse és Örkény valamint Bene és Örkény szakaszon azonban újakat is kellett felhúzni, ezért itt részletes határvonal-leírást olvashatunk. 8. A Madaras-tó - amelynek hol száraz, hol vízzeltelt volt a medre - a mai Lajosmizse centrumától északnyugatra, mintegy 7000 méterre volt. A múlt században az északi, kisebb része Örkényhez, a déli része pedig a jászladányi fél-Benéhez tartozott. 9. Az ún. közbeeső határjelek (metae cursualis) a határvonalak egyenes szakaszán álltak 1-1 földhányást képezve. A határvonalak töréspontjaira - attól függően, hogy kettő, vagy három község határát képezték - kettős, ill. hármas földhányásokat emeltek. 132