Benedek Gyula - Kürti László: Bene, Lajos és Mizse oklevelei, történeti dokumentumai 1385-1877 - Cumania könyvek 2. (Kecskemét, 2004)

41. IFJ. GYÜRKI ISTVÁNNAK- PEST-PILIS ÉS SOLT EGYESÍTETT VÁRMEGYÉK SZOLGABÍRÁJÁNAK A BESZÁMOLÓ JELENTÉSE A KECSKEMÉT VÁROS ÉS LAJOS PUSZTA KÖZÖTTI HATÁRVONAL NYOMOZÁSÁRÓL, VALAMINT ANNAK KIDERÍTÉSÉRŐL,

HOGY A KECSKEMÉTIEK TÖRVÉNYESEN HASZONBÉRLIK-E LAJOS PUSZTÁT

1680. augusztus 15.

„Az 1680-dik évben augusztus hónap 15-dik napján a Pest vármegyében lévő és bírt Kőrös mezővárosban; az őszentfelsége barátságos akarata, az ösztönző parancsa alapján, a tekintetes és nemes Majláth Miklós úrnak - a királyi ügyek, valamint a magyar- országi Szent Korona kincstára mesterének - a különös kérésére kegyesen hajolva;

Mi ifjabb Gyürki István a törvényesen egyesített Pest-Pilis és Solt vármegyék szol- gabírája, valamint Kandó János esküdt ülnök az alulírt kérdőpontok tartalma szerint az esküt tett tanuk vallomástétele céljából összeültünk;

A kérdőpontok:1

Igaz határjel-é Kecskemét, Kőrös és Lajos hármas határjele a Csányi Csontos halomnál, a nyomozás kiinduló pontjánál?

Igaz-é, hogy a kecskeméti Csizmadia István, Csuka Miklós, Hegedűs János, Katki Péter, Szívós Mihály, Boros János, Pál Gergely, Kovács Péter, Godán Demeter, Aracs János, Fekete Tóth György, stb. a lajosi pusztán gazdálkodik erő-hatalom alapján?

Igaz-é, hogy a kecskemétiek és a körösiek a pozsonyi kamara engedélye alapján1 2 emberemlékezettől élik a lajosi pusztát?

Ha igen tiszteletben tartották-é a határjeleket?

Tartják-é magukat az előző (1678 augusztus 19-én eszközölt) határjárás kikötéseihez?

Az első tanú a nemes Urházi János, 55 éves Kőrös mezővárosi lakos eskütétel után [vallotta] az első kérdésre: Tudja bizonyosan azon két nagy határhányásokat kecskeméti, körösi és lajosi [laosi] földek között igaz határjeleknek, [...] A 12-ik kérdésre: Ezen tanuságtevő [fatens] tudja bizonyosan, hogy az Kecskeméten lakozó néhai Godán Demeter, Aracsi János, Fekete Tóth György azon nyaralókat Kőrösön lakozó lajosi [laosi] gazdák engedelméből bírták,3 Kőrösre is adóztak tőle és régten körösiek vágták ki azon nyaralót [...];

1. A kérdőpontok terjedelme három sűrűn írt oldal. Ezt rövidítettük le tartalmi átírással a lényegre koncentrálva.

2. Ennek kiemelése fontos, mert 1567-től működött a Szepesi Kamara is Kassán.

3. Ezek a lajosi gazdák nagy valószínűséggel Kecskeméten tartózkodtak.

99