Janó Ákos: Falu a pusztában - Cumania könyvek 1. (Kecskemét, 2002)
II. A lakosság életrajza (Amiről az anyakönyvek beszélnek) - A családok származáshelye
A fél egyháziakat beszédjükről lehetett felismerni. Ők Szánkon csak tanyákra települtek, a faluba nem költöztek. Pénzük volt, tanyát vásároltak földdel. A falubeliek emlékezete és a családok hagyományai szerint a szankiak közül Kunszentmiklósról származtak a Somogyi, Segesvári családok, valamint a Rácz István, Pál János és Vadász Mihály elődei. Majsai a Szatmári, Kovács, Medgyesi és a Terbe család. Halasi származásúak a Rokolya, Karó és Ilesik családok. Félegyházi a Borbényi, Kalmár, Szegedi, Szepesi család és Tóth Mihály őse. A Bálint Sándor által felsoroltakon kívül szegedi a Balog, Nagyapáti család, valamint Horváth Zs. János, Kovács Antal és Tóth Antal őse. A Rácz nevűek közül Rácz Ferenc előde szentlászlói származású, szatymazi a Kormányos, kisteleki a Palotás, Péteribe való a Patai család. A határ felosztása utáni új lehetőségek vonzása Szeged és Kistelek felől a törpebirtokosokat, Majsáról a napszámosokat érintette. Szeged felső részén a két-három holdasok nem tudtak megélni földjeikből, mivel messze voltak a várostól, utak sem vezettek oda. Innen napszámosok nem jöttek, mert Szegeden a nagy gazdaságokban megvolt a munkájuk. Kisteleken nem volt piac, ami a törpebirtokosoknak életlehetőséget adhatott volna. Majsán a jó piac miatt a két- három holdasok megéltek, de erősebb gazdaságok ott nem voltak, ezért a napszámosok részére munkalehetőség nem adódott.159 Móricgáton „őslakók” a Bazsa, Deli, Gál, Lesták, Lestár és Lukács családok. A hagyomány szerint ezek ősei mind lacházi eredetű pásztoremberek voltak, akik már a puszta felosztása előtt is itt éltek. Félegyházi a Csányi, Fekete, Kovács, Pallagi és a Segesdi, szentlászlói a Laszák, Lippai és a Tarjányi, Izsákról származik a Csontos, Kistelekről a Manga család. Ezeknél a családi hagyományokon alapuló ismereteknél többet megtudhatunk a születési és házassági anyakönyvekből a szülőknek, illetve a házasulóknak a származási helyéről. A születési anyakönyvek is azonban csak 1887. I. 7-től jelzik a nem szanki, ill. nem móriegáti szülők illetőségi helyét, míg a házassági anyakönyvekben ezt 1811. I. 6-tól a század végéig megtaláljuk. így a születési anyakönyvek alapján a vizsgált időszak nagy részéről nem kapunk tájékoztatást a lakosság származási helyéről és összetételéről. E mellett figyelembe kell azt is venni, hogy ugyanazon szülők származási helyét az anyakönyv annyiszor tünteti fel, ahány gyermeküket megkereszteltek. E hibalehetőségek mellett is a meglévő adatok nagy valószínűséggel tükrözik a terület akkori és korábbi népmozgalmi helyzetét is. 159 Dinnyés Lajos: Szánk község történeti adatai. Kézirat. 79
