Janó Ákos: Falu a pusztában - Cumania könyvek 1. (Kecskemét, 2002)
I. A történelem sodrában - Falu a pusztában
helyet kialakítani, de ennek a tervnek a megvalósítását László János bírónak sikerült megakadályozni. Ő volt a vidék legnagyobb birtokosa. 400 hold földje és tanyája volt a kijelölt helytől távolabb, s minthogy sánta ember volt, azt akarta, hogy a falu közel legyen a birtokához. Álláspontját azzal indokolta, hogy a Szőlősoron felül nem volt vályoghoz való agyag, s az építkezésekhez messziről kellett volna azt oda szállítani. A képviselő-testület megbízásával 1891. február 15-én Kunszentmiklóson a község részére 200 forintos redempciót vásárolt (forintosát 15 és 16 forintjával), hogy a majdani faluhely számára a járásokból területhez jusson a község.81 A képviselő-testület a falutelepülés helyére vonatkozóan május 25-én érvényes határozatot hozott, de a gyűlésen meg nem jelent tagok, valamint mások is, időközben arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a falu helye ne a református egyház és a Félegyháza-halasi út között, hanem az úgynevezett Városföldjén legyen. Az ellenpárt Forczek József képviselő vezetésével újabb testületi ülés összehívását kérte. Az elnöklő bíró helyt adott a kérésnek és arra hivatkozva, hogy a község életére s egészséges fejlődésére szerfelett fontos a falutelepülési hely helyes megválasztása, bő alkalmat kíván adni a közakarat megnyilvánulásának, újból tárgyalásra bocsátotta a kérdést. A képviselő-testület a gyűlés felfüggesztésével egy-egy bizottságot küldött ki a szóban forgó két helyszín megvizsgálására és azok beszámolója után névszerinti szavazásra bocsátotta a kérdést. A bizottságok megállapították, hogy a falutelepülési hely céljára az a terület, amely az akkori községháza mellett terül el, nem alkalmas, részben azért, mert a községet célszerűtlen keskeny alakja miatt egyik felől a rétbe, másik felől a szőlők felső részén elterülő homokbuckák közé szorítaná, részben pedig azért, mivel a redempciós jog után nyerhető területet itt 40-50 hold felemésztené, ugyanakkor a község elöljárósága által is javasolt másik területből 200 forintos redempció után 100 holdon felüli terület is jutna a község számára. Ez utóbbi hely szép, egészséges, száraz talajú, és a Félegyháza-halasi úttal való közvetlen kapcsolata a falu jövőjére, fejlődésére kedvező befolyást gyakorolna. A szavazás után az elöljáróság javaslata mellett Pál József, Vida Pálné megbízásából Pál József Somogyi Gábor, ifj. László János, id. Lovas Imre, id. László János, László István, Somogyi Béni, Somogyi Ferenc, Varga Sándor, Répás Jánosné megbízásából Mihálovits jegyző, összesen 11 fő, a városmajor-föld és a községháza melletti területre Forczek József, Tóth Antal, id. Palotás Mátyás, Faragó Mátyás, Bazsa Mihály, Lehóczki János, Márk Imre, Szemerédi Illés, Halász Pál, összesen 9 fő szavazott. Eszerint a falutelepülési helyet a református imaháztól a Félegyháza- halasi útvonal közötti területen jelölték ki újból.82 Ebben az időben merült fel a még közbirtokossági tulajdonban lévő pusztaföldek teljes felosztásának és egyéni birtokba adásának kívánsága. A tárgyalások 81 Közgyűlési jegyzőkönyvek, Szánk, 1891. február 28. BL. 82 Közgyűlési jegyzőkönyvek, Szánk, 1891. május 30. BL. 34
