Janó Ákos: Falu a pusztában - Cumania könyvek 1. (Kecskemét, 2002)

II. A lakosság életrajza (Amiről az anyakönyvek beszélnek) - A halálozások statisztikája

1800-20

1821-40

1841-60

1860-70

1871-80

1881-90

1891-1900

Összesen:

Regina

3

Renáta

1

1

Rozália

3

9

17

15

20

31

42

137

Rudolf

1

1

Sámuel

1

1

Sándor

1

31

21

22

32

40

147

Sára

1

1

2

Tamás

1

1

2

Terézia

5

9

20

12

21

31

34

132

Valéria

1

1

Vendel

1

1

2

Veronika

2

10

1

3

3

19

Viktória

1

1

2

1

5

10

Vilma

1

1

Vilmos

1

1

Vince

2

1

3

Zsigmond

1

1

2

Zsófia

1

1

11

5

7

9

10

44

Zsuzsanna

7

21

8

5

5

4

50

A HALÁLOZÁSOK STATISZTIKÁJA

A szanki és móricgáti lakosság életrajzának leginkább szembetűnő vonása a születések és halálozások kedvezőtlen aránya, amely az anyakönyvek adataiban megnyilvánul. Mint láttuk, a születések száma 100 év alatt 3171, a halálozásoké pedig 1629 volt. így a vizsgált időszakban a természetes szaporodás 1542 fő. A számoknak ez az összevetése azonban nem ad világos képet az életviszonyokról, mivel az elhalálozások túlnyomó többsége nem a beteljesedett élet végső szakaszában, hanem szinte az élet kezdetén, a gyermekkor legreményteljesebb éveiben történt. Ismeretes, hogy az előző századokban a szociális és egészség- ügyi körülmények folytán a járványok és egyéb betegségek elleni védekezés csak nagyon alacsony szintű volt, a természet viszontagságainak kitett és a civilizáció lehetőségeitől elzárt pusztai lakosság az önfenntartás alapvető feltételeit is alig biztosíthatta a maga számára. Ennek egyik következménye a nagyfokú gyermek- halandóság, ami az anyakönyvek lapjain elébünk tárul. Az alábbi táblázatból kitűnik, hogy a 100 év alatt született gyermekek 64%-a nem élte túl a 10 évet, s ezeknek is több mint fele már egy éves kora előtt meghalt. Igen ritka volt a 80. évüket túlélők száma, a 90 éves kort pedig egész évszázad alatt egyetlen ember élte túl.

93