Janó Ákos: Falu a pusztában - Cumania könyvek 1. (Kecskemét, 2002)
II. A lakosság életrajza (Amiről az anyakönyvek beszélnek) - Névadás, névhasználat
NÉVADÁS, NÉVHASZNÁLAT Szánk és Móricgát lakosságának családi összetétele rendkívül színes és változatos. Az anyakönyvekben 100 év alatt összesen 812 vezetéknév fordul elő. A családnevek egyre bővülő száma a század végéig tartó betelepüléseket tükrözi, ugyanakkor a korábban itt élt családok egy részével a későbbi időkben mind kevesebbszer találkozunk. Az új helyen a magasabb szintű életlehetőségek kialakítása, s ehhez a gazdasági alapok megteremtése nem mindig járt sikerrel, s a vágyaikban, reményeikben csalódott, anyagilag hátrányos helyzetű telepesek elvándorlása is korán megkezdődött. A családnevek első előfordulásait 10 évenként összegezve úgy tűnik, hogy a volt puszták még meglévő, de csökkenő számú „őslakossága” mellett az idegenek és Jövevények” egyre nagyobb túlsúlyba kerültek, s a század első évtizedeiben betelepült lakosság a nagy népmozgalmi átalakulások folyamán néhány évtized alatt szinte kicserélődött. A családnevek első előfordulásai az anyakönyvekben a lakosság számának folyamatos bővülését mutatják. 1801-től 1810-ig 7, 1811-től 1820-ig 37, 1821-től 1830-ig 64, 1831-től 1840-ig 63, 1841-től 1850-ig 81, 1851-től 1860-ig 100, 1861-től 1870-ig 118, 1871-től 1880-ig 124, 1881-től 1890-ig 124, 1891-től 1900-ig 109 új családnévvel találkozunk. A családok száma azonban ennél valamivel kisebb volt, mivel egyes vezetéknevek az anyakönyvekben több alakváltozatban, de ugyanazokat a családokat jelölve fordulnak elő. Az anyakönyvek névhasználatát tiszteletben tartva mindegyik alakváltozatot külön tételként kezeltük. Ezek egy részét sikerült azonosítani az ott élő családokkal, míg mások esetében továbbra is bizonytalan maradt, hogy az eltérő formában leírt nevek egyazon, vagy más-más családot jelölnek, így pl. az Éberhard és Iberhard, a Kánisz Molnár és Kanyisz Molnár, a Manga és Banga, a Süli és Silli Csontos, az Ubornyák és Zubornyák, a Veszelka és Veszel- ki vezetéknevek egyazon családokat jelölnek. A Szemerédi Botka családnév nyilván „félrehallás” folytán került be Szemerédi Borka alakban az anyakönyvbe. Az anyakönyvek családtörténeti és névhasználati adatainak feldolgozása és értékelése során gondot okoztak a bejegyzések olyan kisebb formai eltérései, mint a Gara, Gera, Gore, Geró és Bera alakban leírt családnevek, amelyekről kiderült, hogy mindegyik más-más családot takar. Teljesen különböző hangzású családnevek is néha egyazon személyt jelölnek. Ilyen a Slezák György és Aczél György kétféle jelölése ugyanannak a személynek, akinek a feleségét mindkét helyen Három Terézia néven említi az anyakönyv. Bárkányi Mihály és Rabi Mihály is egyazon személy, akinek a kétféle módon történt megnevezését felesége, Csűri Anna révén tudtuk igazolni. Hunyicska János más helyen Utza János néven szerepel az anyakönyvben, mindkét esetben mint Halász Zsuzsanna férje. Még nehezebb volt a Rigó József, Smolcz József és Smolcz Pajor József nevek ugyanazon személlyel történő azonosítása. Az anyakönyv szerint az első két 82
