Janó Ákos: Falu a pusztában - Cumania könyvek 1. (Kecskemét, 2002)
I. A történelem sodrában - Egyházak, iskolák
sűrű hideglelés miatt be kellett fejezni a tanítást. Az 1878-79-i téli félévben négy osztály működött 26 tanulóval, az 1880—81 -ik téli félévben pedig ugyancsak négy osztály 17 tanulóval. A falu önálló közigazgatásának megszervezése előtt a községi iskola mellett fából ácsolt harangláb állt, mivel az iskolát az istentiszteletek helyéül is használták. 1874-ben az anyavárossal kötött egyezség szerint az imaházat községi iskolának adták át. A református lelkész-tanítót (lévitát) a római katolikusok is elismerték, mégis egy év múlva különváltak a reformátusoktól. A rájuk eső iskolarészt a református egyház kifizette. Az iskola szántóföldjére igényt nem tartottak, mivel azt a kunszentmiklósi közbirtokosság a lelkész díjazására adományozta, nekik pedig lelkészük nem volt. Az 1878-79-i tanévben az iskolai oktatás az alábbi ismeretanyagra terjedt ki: I. osztály: Beszéd- és értelemgyakorlat, írvaolvasás, bibliai történetek, számolás kezdete. II. osztály: bibliai történetek, dicséretek, versek, földrajz, olvasás, írás, számtan, három alapművelet. III. osztály: bibliai történetek, dicséretek, földrajz, történelem, olvasás, írás, számtan, négy alapművelet. IV. osztály: bibliai történetek, egyháztörténet, magyar nyelvtan, számtan, közönséges- és tizedestörtek. Az iskoláztatás még a század végén is sok nehézségbe ütközött. Az 1892. január 23-i tanácsjegyzőkönyv arról számol be, hogy „Községünkben a mindennapi iskolakötelesek iskoláztatása szerfelett meg van nehezítve, mert gyakran van rá eset, hogy a zordon téli idő, köd, havazás, esőzések gyalog- és más alkalmas közlekedési utak hiánya miatt a felnőttebb tanköteles gyermekek sem járhatnak iskolába, s e miatt kénytelen a tanítás és gyermekek oktatása hetekig, s ennél hosszabb ideig is szünetelni.” Ezidőben már országosan kezdtek létrejönni az iskolaköteles kor előtti gyermekek közösségi nevelésének intézményei. „A törvény azon törekvésének, hogy az óvodaköteles gyermekek felállítandó óvodákban nyerjenek gondozást és értelmüknek, kedélyüknek korukhoz mért fejlesztést, helyi viszonyainknál fogva érvény nem szerezhető” - mondja az előbbi tanácsi jegyzőkönyv. A képviselő-testület 1897. május 28-i ülésén két új pusztai iskola építését határozta el, tekintettel arra, hogy az utóbbi összeírások adatai szerint a község tanköteles gyermekeinek száma 300 fölé emelkedett. Az iskolák felépítése mellett két tanítói állást is szervezni kívánt a testület. Az 1898. június 9-i árlejtési jegyzőkönyv szerint az egyik új iskolát a Halas-félegyházi út mentén, a Rácz Ferenc birtokos által adományozott, a község tulajdonát képező 1 kát. hold területen, a másikat a külterület felső részén, a Szarka-testvérek tulajdonát képező, s a község által kijelölt, adás-vétel útján megszerzendő 1200 négyszögöl területen építenék fel. Az iskolák felépítésére Juhász József szanki építőmester ajánlatát fogadta el a képviselő-testület. Ezeken kívül további iskolákra is szükség lett 70
