Janó Ákos: Falu a pusztában - Cumania könyvek 1. (Kecskemét, 2002)
I. A történelem sodrában - A falu gazdálkodása, községfejlesztés
olyan vonzást, hogy a tanyákhoz kötődésük elsődlegességét kétségessé tehette volna. A tanyai lakosság számára a megélhetési alapot a külső gazdaság adta, amely az öröklődésekkel a családok életének folyamatosságát és biztonságát jelentette. így a központi település és a tanyák közötti viszony hagyományos rendje visszájára fordult, a tanya időszakosan „beengedte” ugyan őket a faluba, de „el nem engedte”. A FALU GAZDÁLKODÁSA, KÖZSÉGFEJLESZTÉS A falu igazgatásának költségeire, mindenfajta kiadásaira és fejlesztéseire az éves költségvétések irányoztak elő fedezetet. A bevételeket az állami támogatások, különböző adóbevételek, helyi bérleti díjak és a község tulajdonában lévő ingatlanok jövedelmei biztosították. Az 1892. évi költségvetés bevételi összege 2474 forint 08 krajcár, a kiadásoké 3769 forint és 38 krajcár volt. A képviselőtestületjavasolta, hogy a hiányt, 1295 forintot községi pótadó címén vessék ki a lakosságra. A hiány és a pótadó kivetésének ügye rendszeresen visszatérő napirendi pont volt a képviselő-testületi üléseken. Az 1893-as költségvetés bevételi és kiadási összegének különbsége az előző évihez hasonlóan 1269 forint volt. Ez az 1894-es költségvetésben 1683 forintra, az 1895-ös költségvetésben pedig 1983 forintra emelkedett. A bevételek és a kiadások összege 1893-ban volt legmagasabb, a 4763 forint forrással szemben a kötelezettségek 6032 forintra emelkedtek. A megnövekedett kiadásokat a faluhely telkeinek értékesítéséből kívánták fedezni. Ez évben az italmérési bérlet jövedelméből 300 forintot, a fogyasztási adókból 230 forintot irányzott elő a költségvetés. Mivel a közbirtokok felosztása az előző év tavaszán megtörtént, az 1893. október 14-én hozott határozat a község számára juttatott földek bérbeadásáról intézkedett. A Móricgát puszta köz- igazgatási költségeinek térítése fejében a falu Lacháza közbirtokosságától kapott támogatást. Ez a jövedelmi forrás a határ felosztásával és a birtokok egyéni tulajdonba adásával megszűnt, de az új helyzet feljogosította a falu elöljáróságát, hogy a községi pótadó fizetésének kötelezettségét az új birtokosokra is kiterjesszék. A kiadások jelentős részét képezték a közlekedési utak építésének és fenntartásának költségei. Ez az elszigeteltségből kívánta kiemelni a falu lakosságát, s a szomszéd helységekkel a gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok megteremtését lehetővé tenni. A falutól legtávolabb, mintegy 32 km távolságra volt Kecskemét, ahová vásárokra jártak a falu lakói. Megközelítése a kismatkói úton volt lehetséges, mivel a másik, a homok miatt alig járható közelebbi út még nem volt kikövezve. A piacra szénát, baromfit, főként libát hordtak leginkább eladni. Félegyháza csak 18 km-re volt Szánktól, de piaca kevésbé vonzotta az eladókat. Halasra csak nagyvásárjai idején jártak Szánkról.117 117 Adatközlő Süli Csontos Vince. Szánk, született: 1862. 52
