Janó Ákos: Falu a pusztában - Cumania könyvek 1. (Kecskemét, 2002)

I. A történelem sodrában - A tanyásgazdálkodás útján

tyákat mentesítsék az ebadó alól. Ilyen kérés más helységekből is érkezett, emiatt a pusztákon nyájpásztoroknál tartott kutyákat a rendelet alól kivonták. (1893. május 24.)

Községi jegyző előterjeszti, hogy a 25 000 katasztrális hold földdel bíró Szánk község és puszta Móriczgát területén a közrendészet, közbátorlét és vagyonbiztonság a közbirtokok felosztása folytán ide települt többnyire pásztornép és más kétes jellemű és rovott előéletű egyének által fenyegetve és veszélyeztetve van. E község tekintetbe véve azon körülményt, hogy határait Harkakötöny, Tázlár, Bocsa, Bugacz-Monostor mérföldekre terjedő puszták környezik, majdnem biztos menedékhelyet nyújt a tolvajoknak. A tolvajbandákat senki sem háborgatja, mert a fejlődés stádiumában álló Szánk község gyenge anyagi helyzeténél fogva semmiféle közbiztonsági szervezettel nem bír. A csendőrségi állomások beosztása a községre nézve felette hátrányos, úgyhogy a csendőrség az igényelt ellenőrzési szolgálatot sem teljesítheti, mert Szánk község a biztos járt úttal sem rendelkező, távol és félreeső és idegen járás területén fekvő Tázlár községcsendőrőrs kerületéhez van beosztva, tehát olyan községhez, mellyel Szánk egyáltalán nem érintkezik, vele semmiféle érdek összeköttetésben nincs. Posta összeköttetés is Majsa, Félegyháza, Budapest és vissza Vadkerten keresztül a leghátrányosabb, mert betörések, nagyobb szabású tolvajlások, vagy esetleges rablás esetén szükséges gyors intézkedés, s a karhatalom igénybe vétele lehetetlenné válik. A község hivatalos levelei négy-öt nap múlva juthatnak csak a csendőrség kezeihez. Ezen úgyszólván ázsiai állapotunkat és szánalmas helyzetünket leginkább ismerik a gonosztevők. Ezen állapotoknak tulajdonítható, hogy a község területén a múlt évben is nagymérvű tolvajlási esetek fordultak elő, jelesül: „Rácz István gazdától három értékes lovat, Horák János gazdától két értékes lovat, ugyancsak Rácz István és Forczek József bírótól több juhot, Somogyi Gábor, Baranyi János, Papp B. József és Répás Jánosnétól nagymennyiségű gabonát, lisztet, zsírt, szalonnát és füstölt sertéshúst, Kellner Illés kántor tanítótól pedig 1 hordó 3 és 1/2 hektoliter bort tolvajlottak el ismeretlen tettesek, mely nagymérvű tolvajlások által szenvedett károsítások érzékeny csapásként nehezülnek a község lakosságára.” (1902. január 30.)

A képviselő-testület a község területére egy külön lovas csendőrség létesítését kéri. A közrend, béke és vagyonbiztonság megtartása céljából a képviselő- testület a régi 50 koronával díjazott rendőrbiztosi állást átszervezi, a rendőrbiztos javadalmazását évi 240 koronában, évi 40 korona ruha átalányban állapítja meg, fegyverzetül kardot és hatlövetű forgópisztolyt szerez be számára és éjjel-nappali szolgálatra osztja be.

A közállapotok tarthatatlanságát a felsőbb hatóságok is érzékelték, s annak okait a tanyák túlzott elszaporodásában keresték. A tanyáknak a közbiztonságot veszélyeztető szerepével Jankovich György jászkun főkapitány a budai helytartósághoz küldött jelentésében foglalkozott. Észrevételei szerint „a pusztákon elszórtan lévő tanyákon a népi vallási és iskolai művelés, a társas érintkezés és az

49