Janó Ákos: Falu a pusztában - Cumania könyvek 1. (Kecskemét, 2002)
I. A történelem sodrában - A tanyásgazdálkodás útján
Az 1895. évi és az 1930-as évi összeírás számainak összehasonlításával tájékozódhatunk a mezőgazdaság szerkezetéről, a művelési ágak megoszlásáról és változásairól: Megnevezés 1895-ben 1930-ban Szántóföld 7 263 kát. hold 9 358 kát. hold Kert 47 kát. hold 46 kát. hold Rét 2 357 kát. hold 1 947 kát. hold Szőlő 110 kát. hold 622 kát. hold Legelő 6 019 kát. hold 4 229 kát. hold Erdő 1 854 kát. hold 1119 kát. hold Nádas 160 kát. hold 137 kát. hold Nem termő terület 695 kát. hold 1 261 kát. hold Összesen: 18 505 kát. hold 18 719 kát. hold A nagy kiterjedésű határban nemcsak a jószándékú, jobb megélhetést kereső családok, hanem a bizonytalan múltú, kétes előéletű népelemek is megjelentek. A pásztor-betyár világ ismeretlen alakjai még a tanyák elszaporodása előtt tolvaj lásokkal, jószág elhajtásokkal, a vásározó gazdák és kereskedők kifosztásával hívták fel magukra a figyelmet. Kihasználva a rendfenntartás és ellenőrzés hiányosságait, félelemben tartották a pusztaságban magára maradt lakosságot, a jószágállományért felelős, védekezni nem tudó pásztorokat. Lacháza község elöljárósága már 1855-ben megállapította, hogy pusztáján, Móricgáton „a lakosokra eddig kellő rendőri felügyelet nem fordíttatván, ott sok minden neműen össze- vándorlott jövevények léteznek”, a hír nélkül megtelepedő lakosok folyvást szaporodnak, ezért elrendelik, hogy a pusztán telepedni akarók az elöljáróságtól erre engedélyt kérni kötelesek.110 A határban folyó garázdálkodások megfékezésére Szeged város tanácsa a XVIII. század második felében pusztai biztosokat, „pusztázókat” alkalmazott. Később a rend fenntartására pusztabírók vigyáztak, majd a XIX. század első felében erre a feladatra tanyai alkapitányságot szerveztek.111 Sem Kunszentmiklós, sem Lacháza azonban már csak a nagy távolság, de anyagi helyzetük miatt sem tudta a puszták közrendje, közerkölcse fenntartásának feladatát ellátni, emiatt is szükségesnek tartották a puszták lakossága önigazgatásának megszervezését. A szanki községi szervezet megteremtése, majd a puszták felosztása sem sokat segített az elhíresedett áldatlan állapotokon. A gazdálkodás szabadsága a közélet szabadosságával párosult. Szánkon az egykori községháza körüli „városföldeket” Kiss Elek bérelte. Mesélték, hogy szomszédjának, Répás János szintén bérlőnek nem volt igás jószága, s őt 6 ökre kölcsönadásával Kiss Elek segítette ki mezei munkája elvégzésében. Nyomban ez után a szabadszállási „híres vásárkor” félegyházi kupecekii° tóTH József közlése Dobos Károly ref. lelkész részére 1957-ben. SzREl. 111 SZABÓ István 1960. 201. 76. számú jegyzet 47
