Janó Ákos: Falu a pusztában - Cumania könyvek 1. (Kecskemét, 2002)
I. A történelem sodrában - A puszták felosztása
föld jutott, fenyegető izgalmakat szült” - állapítja meg a falu közgyűlésének jegyzőkönyve. (1893. július 16.) Alig néhány hónap múlva (1893. szeptember 1.) a képviselő-testület arról tudósít, hogy már a köztulajdonú erdőföldek sem gátolhatják az új gazdálkodási módok kibontakozását, mivel „A közbirtokok felosztatván, azok egyéni birtokba bocsáttattak, a közerdők eladása pedig folyamatban van, így a közbirtokosságnak Szánk községbeli szerződési viszonya az adminisztracionális költségek további viselésére nézve teljesen megszűnt.” Az átalakulásnak az a folyamata, ami Szánk volt pusztáin végbement, Móricgátot valamivel később érintette. A lacházi gazdák 1896-ban elhatározták, hogy az egész pusztát eladják annak a három szolnoki vevőnek, akik a felosztás és egyéni birtokbaadás lebonyolításában vállalkozókként jelentkeztek. A vételárat a gazdák redempciójuk arányában kívánták maguk között elosztani, Már az eladás előtt azonban híre ment a közbirtokosság szándékának, s az élelmes félegyházi, szentlászlói, majsai és Szeged vidéki parasztok megrohanták a lacházi redemptus gazdákat, s felvásárolták redempcióikat. A gazdák között többen bizalmatlanok voltak a szolnoki közvetítők iránt, redempcióikat közvetlenül maguk akarták értékesíteni, s a vevőkkel könnyen egyezségre jutottak. Maradt azonban a járásokból még annyi, hogy a Forczek, Tápai, Rácz, Szivák és Tóth családok a szolnokiak közvetítésével, akik bank-kölcsön segítségével megszerezték, majd eladásra kiparcellázták a pusztát, jelentős birtokokhoz jutottak. A Forczek család 500 holdat, a Tápai család 750 holdat vásárolt.103 Az eladók a környéken és a távolabbi helységekben is kidoboltatták, hogy Móricgáton pusztaföldeket lehet vásárolni. A venni szándékozók az eladók megbízottaméi lefog- lalózták a földeket, az adás-vételi szerződéseket pedig a birtokba lépés idején készítették el. Móricgáton is voltak gazdák, akik redempciójukat már öt-hat évvel a felosztás előtt eladták, s annak hasznából semmiben nem részesültek. A felosztás előtt a tanyákhoz tartozó rétet nem mérték fel és nem adták ki redempciójuk szerint a gazdáknak, de később értéküknek megfelelő áron a tanyák tulajdonosai azokat megválthatták. Akinek nem kellett, vagy nem tudott érte fizetni, átadta másnak. így fordult elő, hogy egyik-másik tanyatelek végében lévő rét a szomszéd vagy távolabb lakó birtokos tulajdonába került.104 A puszta kiparcellázása, majd tulajdonba adása után derült ki, hogy az ezer holdakra menő volt járásokból a lacházi gazdáknak semmi sem maradt. Ez annál is inkább fájó volt az itt lakó, lacházi eredetű lakosság számára, mert minden összeköttetésük megszakadt az anyaközséggel. Kapott földjeiken a gazdák össze-vissza építkeztek, így nem alakult ki a szórványtelepülésnek olyan központi magva, ami lehetővé tette volna, hogy önálló közigazgatási egységgé fejlődjön. így Móricgát Szánk községhez való csatolása leginkább célravezetőnek és gyakorlati szempontokból is kívánatosnak látszott. 103 Adatközlő: Forczek Zsigmond, Móricgát. 104 Adatközlő: Gál Miklós. Móricgát, született: 1874. 43
