Janó Ákos: Falu a pusztában - Cumania könyvek 1. (Kecskemét, 2002)

I. A történelem sodrában - Falu a pusztában

pozitív vagyona sem. Csak egyes házhelyeket bírtak a tulajdonosok, s a ház küszöbét átlépve, a közbirtokosság földjét tapodták, ahogy ez az árkádiai állapot máig is fennáll. Rendetlen állapotnak vetett véget a község jegyzője, Mihálovics József. A minisztériumnál, Kunszentmiklós anyaközségnél, a bíróságoknál évekig elhúzódott, halasztott ügy a sok huzavona mellett visszavetette a községet, végre is a minisztérium által a rendkívüli telekkönyvi birtokviszonyok teljesen rendbe hozattak. Ez jórészben a szanki jegyző érdeme. A nagyszabású újítási munkák mellett Szánk község a félegyházi járás mintaközséggé lett” - írja a korabeli újság.88

A területet ekkor nyár- és akácerdő borította, körülötte pedig legelő húzódott, imitt-amott egy-egy kis szántóterülettel. A faluhely közepén is erdő volt, a mai községháza helyén olyan nyárfákkal, hogy két ember is alig tudta körül nyalábolni. 1892. december 14-én a képviselő-testület úgy határozott, hogy a falutelepülési helynek a térkép szerint kijelölt főutca vonalán az erdőt négy öl szélességben meg kell nyitni. Aki telket vásárolt, először a fákat, bokrokat irtotta ki. A faluban az erdők nyomai még az 1910-es években is látszottak. A majsai út még nem volt meg. A faluhelytől keletre az izsáki földút vezetett Majsára, amit a lakosság ma is használ.89 Ekkor a gazdák nagyobb része még szívesebben épített házat a saját földjén, mint a falu számára kijelölt helyen. 3-400 kvadrát területet mértek ki egy porta számára, ez 100 öllel kevesebb volt egy vékásnál (1200 négyszögölnél). Olyan szűk volt a telek, hogy szekérrel meg sem lehetett rajta fordulni, de olcsón adták. Különösen akkor bizonyult szűknek a telek, ha istállót és más melléképületeket is akartak rá építeni. A területet azzal tudták bővíteni, hogy egy gazda két portát is megvett egymás mellett. Kezdetben inkább szegény emberek vásároltak házhelyeket. Akinek már tanyája volt, az nem szívesen jött a faluba, akinek földje volt tanya nélkül, az is inkább a birtokán építkezett. Amikor már kezdett kialakulni a falu, az addig idegenkedők is vásároltak telket, de nem költöztek a faluba, felépített házaikat árendába (bérbe) adták lakóknak. A tanyákon élő idősebb szülők csak miután kiházasították gyermekeiket, költöztek be a faluba. A fiatalok nagy része a tanyákon maradt és átvette a gazdaság irányítását.90

1892-ben, amikor a falu házhelyeit kijelölték, mindenki vehetett telket, aki akart. Ha valaki házhelyet vásárolt, a kedvező lehetőségnek híre ment, s előző lakóhelyéről újabb 3—4—6 család jelentkezett a faluban vételi szándékával. A házhellyel együtt földet is vásárolhattak. A még el nem adott telkek közül a vevő szabadon választhatott. Azokat a házhelyeket, amelyeknek gazdájuk még nem akadt, a község magának tartotta fenn, s kiadta haszonbérbe, de igénylők jelentkezése esetén bármikor eladhatta.

88 Félegyháza és Vidéke 1888. 31. szám. BL.

89 Adatközlő: Takács János. Szánk, született: 1880.

90 FORCZEK Zoltán 1977. 42.

36