Janó Ákos: Falu a pusztában - Cumania könyvek 1. (Kecskemét, 2002)

I. A történelem sodrában - Elzálogosítás és redempció

a haszonbért ezek is közvetlenül a városnak, a város pedig mint főbérlő, a bérbeadónak fizette. Nem volt ekkor ritka eset, hogy egyetlen kecskeméti gazdának egy- vagy kétezer darab lóból álló ménese, azonkívül juh- és sertésállománya legyen, sőt maga a város községi leg is tartott meg egész pusztákat, melyeket leginkább a baromtenyésztésre használt.”41

Az elzálogosítás miatti elégedetlenségnek és a sorozatos tiltakozásoknak az eredménye végül az lett, hogy a rendek sürgetésére és a nádor közbenjárására Mária Terézia engedélyezte, hogy a Lovagrend, majd a Rokkantak Háza által fizetett vételárnál is nagyobb összeg megtérítésével a jászkunok kiválthassák magukat a „jobbágyi sorból”.42 A jászok és kunok megváltásának feltételeit Mária Terézia 1745. május 6-án kelt privilégiális oklevelében foglalták írásba.4’ A megváltás összege 580 900 forint volt, mely összegből a Kiskun kerületre 139 150 forint jutott. A megváltakozás alapját a jászkun helységekhez tartozó földek, puszták képezték. A kerületek hatóságai a megváltási összegnek a lakosok közötti megosztását a helységekre bízták. A helységek pedig a lakosságra eső részt vagy a már használatban lévő szántóföldek arányában, vagy a felosztásra kijelölt, szántásra alkalmas földekből való részesedés arányában vetették ki a családokra. A cél elérése érdekében földet osztottak, s ki-ki a vállalt földek után fizette a megváltási összeg ráeső részét. Ugyanakkor kihirdették, hogy a még osztatlan közbirtokok, puszták egyéni birtokba adása is idővel a megváltási összegek arányában fog történni. így a megváltásban a lakosság nem egyenlő arányban vette ki a részét, de a megváltással megszerzett jogokban, a még felosztatlan közös földek jussában is eszerint részesült.44

A megváltási összegből Szánkért a Kiskun kerületnek 5000 forintot, Móric- gátért pedig 2000 forintot kellett fizetni a Rokkantak Háza részére.45

A két puszta megváltását Kunszentmiklós, illetve Lacháza vállalta magára, így azok e helységek közbirtokosságának tulajdonába kerültek. A költségeket a helységek tovább hárították a gazdákra, akik olyan arányban részesültek a puszták hasznából, amilyen mértékben vállalták azok megváltásának terheit. A vidék további gazdasági fejlődését, népesedési viszonyait, s majd a település kialakulásának útját ez a „megváltakozás”, korabeli szóhasználattal redempció határozta meg.46

41 HALÁSZ Géza - JANÓ Ákos 1965.50.

42 KELE József 1903. 121-127.

43 TÁLASI István 1977. 51-55.; JANÓ Ákos 1977. 76.

44 Jászkun kerületi adóalany összeírás. SzL.

45 A megváltás körülményeinek leírását lásd: KELE József 1903.

46 JANÓ Ákos 1977. 77.

19