Wicker Erika (szerk.): Cumania 28. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2018)
Néprajz - Bereznai Zsuzsanna–Schőn Mária: A hajósi Szűzanya kultusza
Bereznai Zsuzsanna - Schön Mária legyen. Hajós lakosai azonban erről a névről ma már nem tudnak. A 18. századi betelepítésének történetéből tudjuk, hogy mindenhol a falu főterén kellett felépíteni a templomot a papiakkal, az iskolát és a fogadót. Az érsekek gondoskodó támogatása Hajós építészetében, a központi tér kialakításában máig látható. A faluközpont épületei, a templom, a kastély és a plébánia nem a hajósiak összefogásából valósultak meg, hanem uradalmi akaratból jöttek létre. A hajósi barokk templomtér műemlékileg védett környezet. Itt, a két patak közti szigeten áll az országos védettségű műemléki barokk római katolikus templom és barokk kastély, szép egységet alkotva a műemlék jellegű plébániaházzal és a Nepomuki Szent János-szo- borral, valamint a Kálváriával. Védett lehetne az 1780-ból való vörös márvány kereszt is a templom előtt. A templom körül volt Hajós első temetője, mint ahogy német földön mindmáig tapasztalható. Ezért mondják a temetőt a hajósiak mindmáig Kiarchhofnak (Templomudvar), nem Friedhofnak (Békesség udvara), mint a német nyelvű országokban. A téren elsőként a templom épült fel. Már két évvel az utolsó embercsoport megérkezése után, tehát 1728-ban állt a templom, ahol gyakorolhatták római katolikus vallásukat. Templomunk különössége, hogy titulusa és patrónusa Szent Imre herceg, a szentbúcsú Nepomuki Szent János ünnepéhez kötődően május közepén van, kegytemplommá avatását és búcsújárását a csodatévő Mária-szobor- nak köszönheti. 1794-ben VI. Pius pápa idején emelték búcsújáró kegyhellyé. A templom különlegessége még az is, hogy a Kárpát-medencében egyedülálló módon nem pünkösdkor és nem Mária-napon van a templombúcsú. A TEMPLOMBELSŐRŐL7 „Míg a templom külsejéről az érsek mint kegyúr gondoskodott, addig a templom belsejét a község szülöttje és maecenása: Troli Fe- rencz pécsi kanonok ritka áldozatkészséggel csinosította, úgy hogy a templom a legszebbek közé tartozik az egyházmegyében."8 Az eredeti egyszerű főoltár helyébe Klo- busitzky Ferenc érsek 1752-ben építtette a ma is látható díszes főoltárt, ahová október 19-én nagy ünnepélyességgel a Szt. Antal oltárról átvitték a hajósi Madonna szobrát. Ez az átvitel annak utána történt, hogy 1749-ben és 1752-ben két egyházi bizottság vizsgálta a Má- ria-szobor történetét és az általa történt csodás gyógyulásokat. A jobb oldali mellékoltáron eredetileg egy Nepomuki Szent Jánosról festett, 150x100 cm nagyságú olajkép volt, a bal oldali oltárt pedig Páduai Szent Antal oltalmába ajánlották. Itt állt Szent Rókus 60 cm magas faszobra, mely ma a plébánián lévő oltáron látható. 1884- ben a kisméretű mellékoltárok helyébe Troli Ferenc, aki 1818-ban született Hajóson, elkészíttette a mellékhajókban ma is látható, meny- nyezetig érő oltárokat. Az egyiket Jézus Szíve tiszteletére, a másikat Mária Szíve tiszteletére szentelte föl. Ez utóbbi oltárnál a következő vers volt olvasható: „Troli kanonok nagyérdemű pápai főpap apát úr, Ki e keresztkútnál lön fölavatva, Drága szülőföldjén rakatá eme két jeles oltárt, Rá a kegyes Jézust s Mária szende szívét, Mert szíve hőn lángolt, akará, hogy mennyei két láng Égjen e két szívből, régi hazája fölött. Hulljon e két szívből kegyelem Rá, míglen az égben Nyújtanak örök koronát ily nemes áldozatért." 9 A templomnak van egy hordozható Madonnája is, amelyet a nagy egyházi ünnepek alkalmával - a nagyszombati feltámadáskor, a májusi szentbúcsún, júniusban úrnapján - régen mindig a Mária-lányok (Maria-Mädla) vittek a körmenetekben, kisebb-nagyobb távolságban a templom körül. Ma a Mária-lányok köre nincs megszervezve, így esetleges, hogy ki részesül abban a megtiszteltetésben, hogy viheti a szobrot. A hordozható Mária-szobrok jellemzője, hogy körplasztikák, tehát nemcsak egy nézetre komponáltak, hanem körbenézhetők és körbejárhatok, ám meghatározó nézetük az előoldaluk. 7 LUKÁCSY István 1937 8 BERAUER József 1896 145. 9 TELECSKAY Ferenc 189112-13. 144
