Wicker Erika (szerk.): Cumania 28. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2018)
Régészet - Wicker Erika: 16–17. századi rác-vlah temető Felsőszentiván és Bácsbokod határán („Csávoly–Határ út”)
16-17. századi rác-vlah temető Felsőszentiván és Bácsbokod határán századi település - nagy valószínűséggel Szentpál - templomának maradványai kerültek elő.76 Az elhagyott magyar faluba a 16. század közepén balkáni bevándorlók települtek; 1570-ben kilenc, 1578-ban 12 adófizető családot írtak itt össze.77 A szentpál/szenpáli rácok is aláírták az 1598-as Pálffy-szerződést.78 Egyelőre csak feltételezem, hogy temetőjük ettől kb. 1 km-re nyugatra, egy feltűnő kiemelkedésen volt, amit az 1. katonai felmérés térképe Römer Hügelnek (római domb) nevez, és keresztet ábrázol rajta. A helyi hagyomány szerint ugyanis itt volt a falu törökkori temetője, ahonnan 1958-ban csontvázak is előkerültek (Halastó lelőhely).79 Szentiván? A kérdőjel nem véletlen, hiszen egyelőre csak feltételezés, hogy a mai település közelében levő két templomos lelőhely melyike lehet Felsőszentiván középkori - kora újkori előzménye. Az egyik a belterület keleti szélétől kb. 1 km-re, a Foltmann dűlőben került elő: „A falutól K-re, az út D-i felén egy kerek, a környezetből jól kiemelkedő dombon középkori templom körüli temetőt bontottak meg a honvédség árkai."80 A 16. század közepe táján balkáni betelepülők költöztek az elhagyott Szentiván faluba; 1570-ben 34, 1578-ban 41 adózó családot írtak itt össze, tehát ekkoriban népes település lehetett.81 A szentivániak is aláírták 1598-ban a Pálffy-féle szerződést.82 Temetőjük helye - mely biztosan a falutól kb. 1 km-re, egy feltűnő kiemelkedésen volt - egyelőre nem ismert. Elvileg tehát a mai Foltmann-dűlő környékén lehetett az egykori Szentiván, de van még egy templomos hely, mely számításba jöhet. Hagymásegyház ? Két neve is van annak a lelőhelynek, ami a felsőszentiváni belterület déli szélének kö76 Kőhegyi Mihály terepbejárása, 1972. KJM RA 90.680; H. TÓTH Elvira 1990198.; A névazonosításhoz ld. még: ENGEL Pál 2002 77 KÁLDY-NAGY Gyula 2008163.; ENGEL Pál 2002 78 WICKER Erika 2008 31-33. 79 Zalotay Elemér levele, 1958. TIM RA 177-2001; WICKER Erika 2008 170.; A következő helyszínelés középkori, esetleg valamivel későbbi edénydarabokat talált, templomra utaló köveket nem, és csontokat sem említ: Kőhegyi Mihály helyszínelése, 1959. TIM RA 146-2001.; 80 Kőhegyi Mihály helyszínelése, 1972. KJM RA 90.680; H. TÓTH Elvira 1990198. 81 KÁLDY-NAGY Gyula 2008164-165.; ENGEL Pál 2002 82 WICKER Erika 2008 31-33. zelében került elő. Az első híradás Sóskahalomként említi: „A falu déli részén, az átjárón túl, építmény alapok, középkori lapos téglák, körülötte csontvázak, mintha régi temető lenne. Nyilván a falu magyar középkori őse lehet itt."83 Egy másfél évvel későbbi helyszínelés során ugyanez a lelőhely valami számomra ismeretlen oknál fogva a Vuity-dűlő nevet kapta: „A községtől D-re, a Kígyós patak Ny-i partján templom körüli temető nyomát és Árpád-kori valamint XIV-XVI. századi cserepeket találtunk."84 A Foltman-dűlőbeli és ez a templomos falu túlságosan közel fekszenek egymáshoz, távolságuk nincs 2 km. Ez azt sugallja, hogy a középkorban, amikor az itteni falvak egymástól való távolsága 5-6 km volt, valamelyikük már nem létezett. Kérdés, hogy melyiknek nem volt középkori - kora újkori folytatása. (Mivel egyik lelőhelyen sem folyt feltárás, nem ismerjük egyik település használati idejét és nagyságát sem.) Ezért jelenleg csak feltételezésnek tekinthető, hogy a Sóskahalom/Vuity-dűlői lehet az, mivel itt Árpád-kori leletanyag is előkerült. Az azonosítási kísérletet most hátulról kezdem. Csánki Dezső említ Bodrog vármegyében egy „Poss. seu pred Hagmaseghaz"-át, de ennél több információt nem közölt.85 Engel Pál Hagymásegyház települést Halmással, a mai Bácsalmás elődjével azonosította.86 Ez azonban téves, Halmásnak ugyanis Halmos volt a középkori neve.87 Adva van tehát egy Bodrog vármegyei Hagymásegyház nevű falu, amely a török korban már lakatlan volt, és nem is települt be, és valahol a tárgyalt területünkön vagy közelében kell keresni.88 A18-19. századi térképeken hasonló nevű dűlőnek vagy határrésznek nincs nyoma, ám az 1941. évi katonai térkép Csávolytól délkeletre, Felsőszentiván- tól délnyugatra „Hajmás psz"-t jelöl - jelenleg ebben látom Hagymásegyház „utódát". Ha ez igaz, akkor a végleg pusztává vált Hagymásegyház területe Mátéháza/Mátyusháza település határába olvadt bele - az említett 1941-es térképen ugyanis pontosan a „Mátéháza psz." 83 Zalotay Elemér levele, 1958. TIM RA 177-2001 84 Kőhegyi Mihály terepbejárása, 1972. KJM RA 90.680; H. TÓTH Elvira 1990176. 85 CSÁNKI Dezső 1890II. 200. 86 ENGEL Pál 2002 87 WICKER Erika 2014 88 WICKER Erika 2008 37. 83
