Wicker Erika (szerk.): Cumania 28. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2018)
Néprajz - Bereznai Zsuzsanna–Schőn Mária: A hajósi Szűzanya kultusza
Bereznai Zsuzsanna - Schön Mária a rozmaringos ággal együtt a menyasszony elengedhetetlen esküvői kelléke is volt a 20. század közepéig. Ma is minden halott imára kulcsolt kezébe rózsafüzért tesznek. Az imakönyvben apró szentképek és szentelt virágok voltak. „Mikor a pap valamit megszentelt, akkor kinyitottuk az imakönyvet, hogy ez is be legyen szentőve." A hajósi élő rózsafüzér társulat 19-20 főből áll, a hét folyamán egyénenként imádkozzék a rózsafüzért. A titokcsere a hónap első vasárnapján a szentségimádás után van. A bokorvezető beosztja, hogy ki mikor mely titkot mondja el az adott hónapban. A rózsafüzér hónapja az október, amelyet XIII. Leó pápa vezetett be a 19. század végén. De már V. Pius pápa a 16. században bevezetett egy Mária-ünnepet október 7-én - ez a Rózsafüzér Királynéja. Egy vagy két havonta a vasárnapi szentmisén az élő és elhunyt tagjaikért misét mondanak. MÁRIA-ÉNEKEK A hajósi nép hagyományában a mai napig megőrződtek az olykor több évszázados múlttal rendelkező sváb és német nyelvű Mária- énekek. Mindaddig, amíg voltak német nyelvű misék, és elevenek voltak a zarándoklatok, addig elevenen élt a nagyszámú Mária-ének is. A Mária-énekek elkülönültek aszerint, hogy a liturgia részét képezték, vagy pedig a zarándoklatok elmélyültségét biztosították a hosszú gyalogos úton. Nem volt jellemző az, hogy mind a két egyházi eseményen elhangzottak ugyanazok az énekek, szinte csak egy-kettő kivételével. A szentmise keretében hangsúlyos helyet foglaltak el az Istenanyához szóló énekek: mindig a szentmise záróénekei volt. A hosszúra nyúló zarándokénekek alkalmasak voltak arra is, hogy elűzzék az út fáradalmait. Hiszen többségük tíznél is több és igen hosszú versszakokból épül fel. A zarándokutakra az emberek magukkal vitték a külön erre a célra összegyűjtött, kézzel írt füzeteiket is. Egy családnál fönnmaradt egy ilyen, 1964-ben teleírt vastag füzet. A templomi és búcsús előénekesek vagy akiknek volt néhány fillérjük erre a célra, azok készen vásárolták a szent leveleket, amelyek olykor énekeket is sokszorosítottak ily módon. Két énekeskönyv és három zarándokfüzet áttanulmányozása után elmondhatjuk, hogy a hajósi nép legtöbbször a Szűzanyához folyamodott, imájával, fohászával az ő segítéségét kérte. Őhozzá fordul 54 zarándokének, míg Jézushoz 21, Istent 6 szólítja meg, Szent Annát pedig 3. Amikor Wetzstein Adám15 hajósi plébános 1943-ban összeállított a hajósiak számára egy ima- és énekeskönyvet, akkor már magyar szenténekek is belekerültek, nagyon igényes német átköltésben. Tehát Hajóson éppen a fordítottja történt, mint a szatmári svábság körében, ahol Trianon után egyre inkább magyar szöveggel énekelték a hagyományos német egyházi énekeiket. Hajóson a német miséken a legszebb magyar húsvéti énekeket, a pápai himnuszt németül énekelték, és szállt az ének Szent Istvánhoz, Szent Imréhez és a Boldogasszony anyánkhoz is. Említésre méltónak tartjuk, hogy az egyik énekesfüzet végén lévő imák is nagyjából a szenténekek fenti arányát mutatják. Összesen 15 ima közül 10 kéri Szűz Mária támogatását. A „Die heilige Jungfrau wollte wanderen gehn" kezdetű búcsús éneket Erdélyi Zsuzsanna gyűjtötte Hajóson 1985-ben.16 Magyar fordítása: Vándorútra akart Szűz Mária menni, Hogy minden országot bejárjon, Hogy minden országot bejárjon, Fiát akarta megtalálni, Elveszett fiát megtalálni. Kivel találkozott vándorútján? Szent Jánossal, a szent férfival, Szent Jánossal, a szent férfival, Búsan jött vele szembe. János, Szent János, mondd, nem láttad-e Szeretett Fiamat, Szeretett Fiamat? Nem tudom, hova lett. Bizony, bizony láttam őt Egy zsidó ház előtt, Egy zsidó ház előtt, Vérrel volt elborítva. Vérrel volt elborítva. 15 WETZSTEIN, Adam 1943 16 ERDÉLYI Zsuzsanna 2001 285-288. 154
