Wicker Erika (szerk.): Cumania 28. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2018)
Régészet - Wicker Erika: 16–17. századi rác-vlah temető Felsőszentiván és Bácsbokod határán („Csávoly–Határ út”)
16-17. századi rác-vlah temető Felsőszentiván és Bácsbokod határán és vlahok is aláírták a Pálffy-féle szerződést, melyben adófizetésre kötelezték el magukat.54 Ezután nem hallunk többé róluk, hiszen egyfelől e vidékről hiányoznak a későbbi defterek, másfelől pedig tudjuk, hogy a 16. század közepén e vidékre betelepülő balkániak többsége csak időlegesen volt itt.55 Megfelelő források hiányában azonban nem lehet eldönteni, hányán maradtak mégis magyarországi falujukban, hányán mentek innen tovább, és azt sem, hogy hova. De arra kísérletet tehetünk, hogy meghatározzuk, hol élhettek közülük azok, akiket a Határ úton temettek el. Mátyusháza középkori - kora újkori település határa keleti irányban némiképp hosszabban húzódott, mint a mai Mátyusházapusztáé. Bács-Bodrog vármegye 18. századi térképén56 „Mátéháza seu Mátyushaza" Csávoly és Felsőszentiván között, tőlük délre van (1. térkép), akárcsak egy 1760-as közigazgatási térképen57 (2. térkép). Hasonlóképpen ábrázolták „Matehaza"-t hat évvel később58 (3. térkép). Egy 1794-es domborzati és vízrajzi térképen Felsőszentivántól délre „csúszott"59 (4. térkép). Lipszky János 1799-ben Csávoly és „Sz. Ivány" között, tőlük délre ábrázolta60 (5. térkép). Az 1. katonai felmérés térképén a „Puszta MátéHáz" Csávoly alatt, tőle kissé nyugatra olvasható, Felsőszentiván alatt viszont van egy „Szalas Mátéház" megjelölés (6. térkép). Ennek helyén a 2. és 3. katonai felmérés térképén „Mátéházi major" szerepel, Mátéháza puszta viszont nincs feltüntetve (7-8. térkép). Ugyancsak nem jelzi Mátéházát egy 19. század végi kataszteri térkép, viszont ezen jól látszik, hogy a Bajához tartozó, kelet felé hosszú, vékony sávban Csávoly, Bikity (Bácsbokod) és Felsőszentiván között húzódó Mátyusháza/Mátéháza egészen Matheovicsig (Mátételke) ért (9. térkép).61 Bács- Bodrog vármegye 1903. évi topográfiai térké54 WICKER Erika 2008 31-33. 55 WICKER Erika 2008 40. 56 Mappa exhibens situm comitatuum Báts et Bodrog, prouti nunc ... MNL OL [S11 - No. 505:2.] 57 Mappa exhibens situm comitatum Bács et Bodrog prouti nunc in... OSZK [TK1158] 58 Mappa comitatuum Bács et Bodrog prouti nunc sub solo nomine ... OSZK [TK 252] 59 Bács és Bodrogh törvényesen egyesült vármegyék; Comitatus Ba... MNL OL [S12 - Div. XI. - No. 90.] 60 Cottus Bacsiensis. OSZK [TK 2511] 61 http://mapire.eu/hu/map/cadastral/?layers=osm%2 C43%2C44&bbox=2113678.6807989683%2C5799478.663 9763275%2C2165885.1711177435%2C5819658.039443615 pén a mátéházi határ megegyezik az előbbi kataszteri térképével, de szerepel rajta Mátéháza neve (a Csávoly alatti részen), és feltüntették rajta a „Mátéházi mjr"-t is, ugyanott, ahol a fenti térképeken, Felsőszentiván alatt (20. térkép).62 Bács-Bodrog vármegye 1934-ben készült térképén is a teljes mátéházi határ Bajához tartozik, a „Mátéháza psz." felirat Felsőszentivántól délre van (22. térkép).63 Magyarország katonai felmérésének 1941-es térképén Csávoly alatt „Mátéháza psz." olvasható, Felsőszentiván alatt pedig „Mátéházi mjr." (köztük van az a „Hajmás psz.", melyet Hagymásegyházzal azonosítok, ld. lentebb), Mátéháza keleti határa itt is még a mátételki határig nyúlik (22. térkép).64 Mára már más a helyzet: az egykori Mátyusháza/Mátéháza területének keleti felét Felsőszentivánhoz csatolták, a nyugati rész maradt Bajánál; a települések határa a Csávoly és Bácsbokod közti műúttól kissé nyugatabbra esik. Azaz Mátyusháza/Mátéháza területe eredetileg jóval keletebbre nyúlt, mint a mai, tehát ha Mátyusegyházát keressük, nem szabad a mai térképeket figyelembe venni. Azt kell megvizsgálnunk, hogy az eredeti mátyusházi/mátéházi területen hol lehet olyan templomos lelőhely, amely kapcsolatba hozható az egykori faluval, ráadásul a Határ úti temetőtől kb. 1 km-re van. Egyetlen egy ilyet találtam, azt, amelyiket a szakirodalom Csávoly-Szőke-dűlőként tart számon, s melyről fentebb már részletesen szóltam. Pontosabban három egymás mellett levő, de külön nevű lelőhelyen (Bokodi határút, Szőke-dűlő és Kígyós nyugati partja) biztosan volt egy középkori település, azaz a három lelőhely egyetlen egykori falu területén fekszik, a Határ úti temetőtől az „elvárt" távolságra, 800-1000 m-re. Ráadásul az egykori (nem a mai!) mátyusházi határ közepén... Azaz a fentiek alapján Mátyusháza/Mátéháza középkori településsel azonosítható. Azzal a 16. század közepe táján elnéptelenedett magyar faluval, ahova ezután rácok és vlahok telepedtek be, s temetőjük helyéül azt az alig 1 km-re nyugatra fekvő magas dombot jelölték ki, ami később egy ideig a Te62 Bács-Bodrog vármegye térképe, OSZK [TK 1882] 63 Bács-Bodrog vármegye térképe, HIM B IX a 1486 64 http://mapire.eu/hu/map/hungary 1941/?layers=osm %2Clll&bbox=610272.5323422858%2C5395506.560778 317%2C3951487.91274391%2C6686986.590684655 81
