Wicker Erika (szerk.): Cumania 28. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2018)
Régészet - Pánya István: A Duna szerepe Baja és Bátmonostor kora újkori történetében
Pánya István esett a hódítók választása? Hiszen, mint majd később látni fogjuk, hasonló földrajzi adottságok mellett számos, hadászati szempontból kiválóan felhasználható épület (monostor, kiszolgáló épületek és egy erődített udvarház) is a törökök rendelkezésére állhatott volna Bátmonostoron. Néhány éve múzeumbarátok bevonásával terepi és térinformatikai kutatásokat végzünk az egykori mezőváros középkori - kora újkori viszonyainak felderítésére.36 Egyik célunk a város helyrajzának pontosítása, és az itt állt középkori erődített udvarház viszonyainak tisztázása. Korábbról, Biczó Piroska és Kőhegyi Mihály ásatásaiból ismertük már a névadó monostor és udvarház elhelyezkedését.37 Az eddigi munkánk legjelentősebb eredményének tekinthető, hogy régi térképek és légifelvételek alapján pontosítani tudtuk az udvarház körül elhelyezkedő erődítés szerkezetét (láb ábra), továbbá sikerült meghatározni az egykori mezőváros két utcáját is (22. térkép).38 Ha a térképre pillantunk, látható, hogy a középkori település a Baracskai-Duna keleti partján állt. Egy 19. századi utazó megfigyelése szerint a mezőváros egy „...kies kis dombos helyen feküdt a' Dunának egy hajdani ága mellett, melly most ki van száradva, kivévén áradással mikor a' Duna vize ide kiönt, melly miatt akkor a' medre most is megtelik vízzel, melly szerént hajdan szigetben feküdt." 39 Nyomai még látszottak a 19. század elején: „Török járás előtt az Apátság mellett város volt, mellynek, a' fekvésének helyéről ítélve dereknek kellett lenni, mivel az épületek nyomaik a' Monostortól fogva egész a' Dunáig elnyúlnak." 40 A 19. századi utazó által említett folyóág nem az akkor még élő Baracskai-Dunára vonatkozik, hanem a várost északról és keletről sarló alakban ha36 Köszönetét mondok Szabó Zsoltnak és Dömötör Józsefnek a kutatásban való részvételükért. Munkájuknak köszönhetően számos tárgy került be a Bajai Türr István Múzeumba, amelyek remélhetőleg felhasználhatók lesznek Bátmonostor homályos múltjának felderítésére. 37 BICZÓ Piroska 1981 107-108; T. KNOTIK Márta - KŐHEGYI Mihály 1995 283-284. 38 HM HIM Hadt. Térképtár 1953. L-34-62-Db, 1953; MNL BKML BL BvT27. 39 MINDSZENTHY Antal 183157. 40 MINDSZENTHY Antal 1831 59. tároló, ekkoriban már feltöltődött ágra. Kissé kikopott a köztudatból az, hogy a Baracskai- Duna egykor bizony a Duna főága volt. A középkorban és a kora újkorban Báta magasságában vált ketté a folyó, kisebbik ága Szekcső felé, nagyobbik ága pedig Bátmonostor felé vette az irányt. Utóbbi szélesen kanyarogva folyt egészen Bezdánig, ahol beleömlött a nyugati, keskenyebb Szekcsői-ág.41 Ez az állapot azonban egy csapásra megváltozott. 1828-ban Báta környékén beavatkozások történtek annak érdekében, hogy a település mentesüljön a gyakori árvizektől. Átvágták a Bátai-Duna kanyarulatát, és új medret ástak. Azonban a keskenyebb nyugati ág munkavégző képességét nem tartották elegendőnek, ezért a keleti ág vizének egy részét is beleterelték, hogy a folyó a megnövekedett vízmennyiséggel gyorsabban alakítsa ki új medrét. A nyugati ág ekkor hízott meg, s a munkálatokat irányító mérnök feljegyzéseiből tudjuk, hogy a „...most itt el folyó nagy Duna egy év előtt a Dunának kissebb ága és tsak felényi szélességű volt, de kiváltképen a Báttai kerület által vágása olta a menyivel a Baratskai Öreg Duna iszapolodott, annyival a Szektsöi Duna nevekedett".421828 után a nyugati ág egyre szélesítette a medrét, s apránként alámosta a szekcsői magaspartot, amely azóta is gyorsuló ütemben pusztul.43 Érdekes, hogy a nyugati ág ugyan főággá alakult, azonban a hazai Duna-szakasz legkeskenyebb pontja éppen itt, egészen pontosan Dunaszekcső és Dunafalva között (kevesebb, mint 500 méter) található.44 A keleti ág időközben rohamosan visszafejlődött. 1831-ben az erre utazó Mindszenthy Antal már így írta le: „Ebben a Baracskai Dunában csak akkor lehet hajóval a helység alá menni, mikor nagy áradása van a' víznek, mert külömben « KONKOLY Sándor 2012 4.; SOMOGYI Sándor 1999 254-260. 42 FALUDI Gábor - NEBOJSZKI László 2008 50., KONKOLY Sándor 2012 9-11., MELCZEL János 1828 A magyarországi Duna szakasz szelvényleírásai Duna- Mappáció MNL MOL S81 1554/376, MNL MOL S 12 div. XIII. No. 550. 43 KONKOLY Sándor 201210. 44 A Duna hajózhatóságának javítása tárgyú projektet megalapozó tanulmány, VITUKI 2007., http:// www.vituki.hu/files/dunahajozhatosag/new/Pro- ject%20Final%20Report%20in%20Hungarian/Duna_ hajozhatosag_vegleges.pdf, 2017.01.22. 102
