Wicker Erika (szerk.): Cumania 28. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2018)
Helytörténet - Kis Krisztián Bálint: Nyomdák, kiadók és könyvkereskedők Bács-Bodrog vármegyében (1867–1918)
Nyomdák, kiadók és könyvkereskedők Bács-Bodrog vármegyében (1867-1918) A következő négy könyvárusnak nem volt egyleti tagsága. Jocic Luka 1880-ban alapított vállalkozása mű-, zenemű- és papírkereskedéssel is foglalkozott. 1893-ban Robicsek Zsigmond budapesti könyvkereskedő bizományosa volt. Könyvkereskedésének két szerb nyelvű kiadványát ismerjük. Breuer Viktor 1888 óta foglalkozott kiadványok árusításával. 1891-től van adatunk arra, hogy a Fuchs-féle családi vállalkozás ezenfelül papírkereskedést is üzemeltetett. Pajevics Arzén mű-, zenemű- és papírkereskedéssel is foglalkozott. A cég bejegyzésére 1891. szept. 1-jén került sor. 1907-ben Schenk bizományosa volt. A Szuppek Zs. által kínált nyomtatott művek közül egy alkalmi kiadványt ismerünk.38 Szabadka, törvényhatósági jogú város, 94 610 lakos Bittermann Károly39 nyomdája (1844. március 7)- 1869, özv. Bittermanné nyomdája, 1869-1871, majd egyik fiuk, Bittermann József nyomdája, 1872-1907; Dobai (Dobay) János,40 majd Szabados (eredetileg: Schlesinger) Sándor nyomdája, 1871—(1920); Szabados Sándor könyvkereskedése 1890-ig; Sime Pertics, majd Székely Simon nyomdája és könyvkereskedése, 1880-1909; Fi- scher-Krausz (Fiai) Könyvnyomda (alapította: Kardos Ferenc), 1890-(1947); Petrovits Dusán vállalkozása első szerb nyomda, 1892-1895, majd Blesits Vince nyomdája, 1895-1897; Fischer Ernő (Tomics Miklós) nyomdája 1897-től, majd Kladek-Hamburger nyomda, 1903-tól, majd Hungária Nyomda, 1907-1913; Braun Adolf nyomdája, 1897-1911; Hirth Lipót és Társa (Kladek) Nyomdája, 1900-1909; Horváth István (és András) nyomdája, később Horváth és Blank nyomda, 1906-191841; Szabadkai Nyomda és Hírlapkiadó Vállalat Rt., 1907-1909; Szent Antal nyomda (1908-tól: Szent Antal Nyomda- és Irodalmi Vállalat), 1907-(1919); Szántó Lajos nyomdája, 1907-1911; Lipschitz Sándor és Társa (vagy Lipsitz-Lampel) Nyomda, 1908-1915; Szövetkezeti Nyomda, 1908-1909; Hirth Aladár (és Duchon János) könyvnyomdája, 1909-1918 (1919-től Minerva Nyomda); Bácskai Hírlap, Lapkiadó Rt. Nyomdája, 1911; Papíráruház 38 A Szemle Emlékalbuma. Újvidék, 1918 48. p. 39 A Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei Óbudáról települt át. 40 A Békés vármegyei Gyuláról települt át. 41 Érdekes adalék, hogy Horváth István 1918-ban a szomszédos vármegyébe, Kiskunhalasra telepítette át a nyomdát. Nyomdája, 1912-1913; Gandel István nyomdája, 1914; Grósz Sámuel (máshol: Samu) nyomdája, 1914-(1919); Bossán Samu nyomdája. Vizsgált korszakunk kiadványai mintegy kétkötetnyi tartalmas monográfiát töltenek meg.42 Az is köztudott, hogy a Bittermann famíliában további családtagok is gyakorolták a nyomdászmesterséget.43 Sőt tudomásunk van egy különleges alkalomról is, 1890. május 1-jén, amikor 16 nyomdaipari szakember ösz- szefogásával először ünnepelték meg a munka ünnepét.44 A város területén ugyancsak számos könyvkereskedő tevékenységéről van tudomásunk. Egy részük nem rendelkezett egyleti tagsággal. Miskolczy István zenemű- és papírkereskedéssel is foglalkozott. Vállalkozását 1869- ben alapították, tulajdonosa 1890. nov. 1-jén lett. A cég egyleti tagságát a 238. sz. alatt iktatták, a kereskedés bejegyzési száma 21899/90. A cég ez évben Káldor Ferenc bp.-i könyvkereskedő bizományosa volt. Székely Simon bejegyzett könyvkereskedő vállalkozása 1871. ápr. 1-jén jött létre, egyleti tagsági száma 149. A cég jogutóda, a Székely Z. és Társa, papírkereskedéssel is foglalkozott. A Berényi és Bittermann-féle könyvkereskedést 1881-ben alapították, egyleti tagságát a 347. sz. alatt iktatták. A cég utóda 1895. jan. 1. óta az 53/95. sz. alatt bejegyzett Heumann Mór vállalkozása, amely mű-, zenemű- és papírkereskedéssel is foglalkozott. O egyúttal a Magyar Könyvkereskedők Egylete választmányának vidéki tagja is volt (1914). Forgalmazott kiadványai közül nyolc helyben megjelent, bizománybán árusított kiadványt találtunk meg. Heumann vállalkozása 1897-ben a Grill-féle udvari könyvkereskedés (Bp.), majd 1907-ben Rényi bizományosa volt. 42 Szentgyörgyi István - Eva Bazant - Nevenka Basics Palkovics: A szabadkai kiadványok bibliográfiája 1764-1869. Szabadka, 1988 73. p., Szentgyörgyi István - Éva Bazant: A szabadkai kiadványok bibliográfiája 1870-1918. Uo„ 1993 231. p. 43 Ld. Zombor, Zenta (és Ada) nyomdászatánál, illetve a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Jászberényben Bittermann Ede tevékenységét. 44 A rendhagyó eseményt legutóbb közölte: Az első szabadkai majális. Tizenhat nyomdász ünnepelte meg 1890-ben először a május elsejét Palicson. In: Magyar Szó, 2015. ápr. 30. 203
