Wicker Erika (szerk.): Cumania 28. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2018)

Helytörténet - Kis Krisztián Bálint: Nyomdák, kiadók és könyvkereskedők Bács-Bodrog vármegyében (1867–1918)

Nyomdák, kiadók és könyvkereskedők Bács-Bodrog vármegyében (1867-1918) Schön Sámuel cégét még 1852-ben alapí­totta. Utóda, Schön Adolf zenemű- és papír­kereskedéssel is foglalkozott 1879-1890 kö­zött. Egyleti tagsági száma 278. Ezután a cég tulajdonosa Schön Adolf özvegye, az újrahá­zasodott Halász Dávidné lett. 1890-től van adatunk arra, hogy a cég a Révai Testvérek Rt. bizományosa volt. Karakasevics Milivoj zenemű- és papírke­reskedéssel is foglalkozott. Cége 1877. szept. 1-jén jött létre, és az egyleti nyilvántartásban a 694. sz. alatt iktatták. 1891-ben Martin H. bu­dapesti könyvkereskedő, 1907-ben Ráth Mór budapesti könyvkereskedő bizományosa volt. Kollár József zenemű- és papír kereske­déssel, sőt könyvkötészettel is foglalkozott. A bejegyzett cég 1888. júl. 1-jén jött létre, egyleti tagsági száma 229. Jovanovits Milán cége 1899. júl. 1-jén jött létre, egyleti tagsági száma 405. Zenemű- és papírkereskedéssel is foglalkozott. 1907-ben a Deutsch Zsigmond és Társa budapesti könyv- kereskedés bizományosa volt. Lugumerszky P. Szvetozár papírkereske­déssel is foglalkozott. Cégének egyleti iktató­száma 692. Rényi bizományosai között tartot­ták számon 1913-ban. Az egyleti tagság nélkül tevékenykedő könyvárusok közé tartozott Hay Fanny, aki 1890-ben már bizonyosan kínált különféle ki­adványokat. Apatin, járásszékhely, 13136 lakos Szavadill József nyomdája és könyvkereskedése, 1872-(1944); Herzog Bertalan nyomdája, 1884- 1892; Gasz Mátyás nyomdája, 1898-(1944); Lotterer (vagy Lokerer) Antal nyomdája, 1912- (1944); Szavadill József kiadványai közül két magyar126 és egy német nyelvű művet isme­rünk.127 Lotterer Antal nyomdájából egyféle kiad­ványt sikerült megtalálni - kétfüzetnyi helyi 126 Jung Ferenc: Kalászok a pedagógia és a közélet köré­ből. Tanítók, szülők, tan- és nevelésbarátok számára. Apatin, 1899 225. p., Szondi János: Államerdészeti úti­költség szabályzatok gyűjteménye. Uo., 1901 70. p. 127 Kurze Geschichte der Apatiner Kirche und der Ge­meinde Apatin zur hundertjährigen Jubiläumsfeier der Kirche. [Az apatini templom és az apatini egyház- község rövid története a templom százéves jubileumi ünnepsége alkalmából - a szerző ford.] Apatin, 1898 116. p. polgári iskolai értesítőt (az 1912-1914 közötti két tanévre vonatkozóan). A település két könyvkereskedőjét ismer­jük: Szavadill József papírkereskedéssel is foglalkozott. Bejegyzett cégének alapítási éve 1872, egyleti iktatószáma 308; az egyleti tag­ság nélkül működő könyvárusok között 1891- ben tűnt föl Beissmann Nándor. Zenta, járásszékhely, rendezett tanácsú város, 29 666 lakos Barcsy Zsigmond nyomdája, 1874-1884; Feke­te (eredetileg Schwartz) Sándor nyomdája és könyvkereskedése, 1881-1915; Bittermann An­dor nyomdája, 1884-1890128; Klenóczky József és Biró Könyvnyomda 1890-1895?; Zentai Hírlap Nyomdája, 1893-1900; Kabos Ármin nyomdája és könyvkereskedése, 1897-1910; Kovacsevits Ottó nyomdája, 1898-1901; Staub Ödön nyom­dája, 1898-1909; Klenóczkyné Cs. A. nyomdá­ja, 1895-1900; Beretka Imre (1905-től: Beretka és Molnár) nyomdája, 1901-1912; Barna János nyomdája, 1901-1909; Plésity (máshol: Plestity) és Horváth Nyomda, 1903-1909; Összetartás Nyomda, 1907-1909; Függetlenség Nyomda, 1907-?; Biró János nyomdája, 1908-1909; Ipa­rosok Szövetsége Könyvnyomdája, 1908-1909; Molnár Sz. Vince nyomdája és könyvkereske­dése, 1908-1913; Politzer Sándor nyomdája, 1909-1913; Szabadsajtó nyomda. Barcsy Zsigmond egyetlen nyomdatermé­kére sikerült rábukkannunk; egy terjedelmes helyi közigazgatási műre.129 Fekete (Schwartz) Sándor nyomdater­mékei közül 15-félét sikerült megismerni az 1881-1915 közötti időszakból. Ezek közül négy-négy kötet történelmi munka,130 illetve tankönyv,131 kettő iskolai értesítő (az adai ma­128 Folytatását ld. Adánál. 129 Zenta város hatóságának szabályrendeletei. Zenta, 1882 229. p. 130 Dudás Gyula: A zentai csata. Monográfiái rész Zen­ta város történetéből. Előszóval bevezette: Szilágyi Sándor. Zenta, 1885 VII; 79. p., uő: A zentai ütközet és Szeged visszavétele 1686-ban. Uo., 1886 16. p., Szűcs Lajos: A Zenta városi községi gymnasium alapításá­nak és 19 évi működésének története. 2 melléklettel. Uo., 1895 157. p., Érdujhelyi Menyhért: A kath. hit­elemzés története Magyarországon. A főt[isztelendő]. főegyh[ázi[. hatóság jóváhagyásával. Uo., 1906 334. p. (a bp.-i Szent István Társulat bizománya). 131 Magyarország rövid ismertetése a szerb iskolák IV. osztálya számára. Zenta, 1895, Fridrik Tamás: Bács- Bodrog-vármegye rövid leírása, földrajzi alapfogal­makkal a népiskolák III. osztálya számára. 2. kiadás. Uo., 1881 22. p; A miniszteri tantervnek megfelelően 209

Next

/
Oldalképek
Tartalom